Bobbinet
Bobbinet (angol tüll), vetülékfonalas fonott kelme (l. Kelme), melynél a vetülékfonalak a láncfonalakat körülfonják és hálószerü lapot alkotnak. A vetülékfonalak körülfonódása az 1. ábrán látható. Ezen ábrában az a, a1, a11-val jelzett láncfonalrendszer erősen kifeszített állapotban v. me-
1-ső ábra. Bobbinet kelme kifeszítve. 2-ik ábra. Bobbinet kelme lazán.
rev anyagnak képzelendő, mert csak ily esetekben tartja meg egyenes vonalu helyzetét, máskülönben enged a vetülék feszélyének s a 2. ábrában előtüntetett elhelyezést veszi fel. Ezen ábrákon két vetülékrendszer láthato; az egyik t. i. a b, b', b"-vel jelölt balról jobbra halad, a másik, c, c', c"-vel jelölt jobbról balra. A vetülékfonalak száma legtöbb esetben kétszerese a láncfonalak számának, némely árunál pedig megegyezik a láncfonalak számával. A vetülékfonalak egymással kapcsolatban ugyan nem állanak, de az egy irányban haladó fonalak egy időben fonódnak a láncfonalak körül, miért is minden vetülékfonal külön hengeres csévére gombolyíttatik és minden cséve a 3. ábrán jelzett külön süvegalaku lapos vétélőbe helyeztetik el. A vetélők egyidejüleg mozgattatnak. A körülfonódás következő módon
3. ábra. A bobbinet-gép vetélője.
történik. A láncfonalak, mint a 4. és 5. ábrákból látható, a G-vel jelölt fonalas dorongról a Z-vel jelölt kelmedoronhoz futnak, tehát függőleges irányban haladnak. Minden láncfonal az a b nyüstök egyikével kapcsolt c d nyüstszemeken át halad. E nyüstök segélyével a láncfonalak a kelme szélessége irányában jobbra-balra elhuzhatók. Az ll1 jelü vetélők rovatékokba egymás mellé helyeztetnek a kelme szélessége irányában. E rovatékos vezeték LL1 körszelvényalaku s két részből áll, melyek KK' állványhoz vannak erősítve. Az LL1 vezetékek között van a láncfonal. Az ll1 vezeték alsó részén ütközők vannak, amelyekbe a pp1-re erősített és félkörben ide-oda lengő gg1 karok ütköznek s így a vetélőket L részből L1 részbe s vissza vezetik. Ezen áttolást az EE1 rudak is előmozdítják.
4. ábra. A bobinet-gép haránt metszete. A vetélő balról jobbra halad.
A vetélő mozgásával egyidejüleg a láncfonalak is jobbra-balra mozognak. H. p. a vetélő odamenve, a fonal jobboldala mellett haladt volna, úgy a láncfonal, mielőtt a vetélő visszamenne, jobbra huzatik s ezáltal a visszamenő vetélő ezen fonalat baloldalon éri, tehát már félig körülfonta, erre ismét balra halad a láncfonal és ekkor a vetélő ismét jobbról éri, tehát már teljesen körülfonta. A körülfonódott vetélőfonalat az NM jelü fésük oly magasságra emelik, hogy a keletkező hézagok egyenlők, illetőleg szabályosak.
5. ábra. A bobbinet-gép hosszanti metszetének részlete. A vetélő jobbról balra halad.
