Csucsorka
Csucsorka (növ., csucsor, Solanum Tourn.), a burgonyafélék génuszának, 950 leirt, talán 750-re kevesbíthető faja mind a két földrész meleg és mérsékelt tájain, különösen Amerikában nő. Szirma kerékforma, ötmetszetü, hímgömbje összehajló, gyümölcse bogyó. Faja a burgonya (l. o.); a S. nigrum L. Szárában és bogyójában (mint a rokon fajaiéban is) solanin van, füve mérges, bódító pézsmaszagu. Bogyója utálatos izü, ájulást és hányást okoz, a tyukot meg a kacsát megöli, sőt nagyobb állatoknak meg az embereknek is veszedelmes. A Sl. dulcamara L. vagyis keserüédes C. félcserje, vizek partján hever v. a bokorra felkapaszkodik, egész 3 m. magas; levele szívalaku, a felső dárdás; virága lilakék, ritkán fehér, bogyója piros. Mint extractum dulcamarae mellfájás, bőrkiüklődés, makacs fekélyek stb. ellen hathatós orvosság. A Solanum utile Klotsch a burgonyával közelről rokon növény, Mexikóban és Quitóban 3000 m. magasságban nő a hegyeken. Gumója szintén ehető, Európának is ajánlják, de az éghajlatot itt nem türi. A S. esculentum Dun. Afrika és K.-India füve. Sima levelü fajtájának a neve Solanum Melongena L. (tojáscsucsor, egyiptomi alma), a tüskés fajta neve S. insanum L. (bolondalma).Gyümölcse 10-13 cm. hosszu, 6 cm. vastag, egyenes v. uborka módjára görbült, lilaszin, piros sárga v. fehér és leves (Aubergina vagy albergina). Az előbbi fajtáét a meleg tartományokban, Európa D.-i részén, főleg Spanyolországban, Róma és Nápoly körül, Olaszországban eszik, innét Budapesten Rákoson is termesztett kerti vetemény. Nyáron és ősszel érik. Tyuktojás nagyságu gyömölcse főzés közben narkotikus izét elveszti. Levesnek, ragúnak, mártásnak készítve, felmetélve és megpörkölve stb. ehető, a S. insanum mérges. A quitói narancs (S. Quitoë nse Lam.) Peru és Quito 2 m. magas cserjéje, narancsforma gyümölcsét eszik v. hűsítő italt csinálnak vele. Angolország is termeszti. A S. viride Forst. Uj-Zélandon, az apróbogyós d.-amerikai S. oleraceum Rich., a ny.-indiai S. nodiflorum Jacq. s még más fajt hazájukban főzelékül termesztik. A délamerikai S. toxicarium Rich. nagyon mérges gyökerével a nép a nyilat mérgezi. A S. anthropophagorum Seem. (kanibalcsucsorka borodina) 11/2 m. magas cserje. Bogyójából mártást főznek, nevezetesen a fidsi indus a bokalát készíti vele. Ez emberhus, ennek a mártásával; emberáldozatkor eszik, s azért ezt a növényt a bure körül, ahova t. i. a leölt ember husát viszik, rendesen termeszteni is szokás. A S. marginatum L., S. Robustum Wendl., S. citrullibolium A Br. és más C.-faj csinos alaku és szinü lombja miatt kedvelt kerti dísz.
