Emlők
Emlők v. csecsmirigyek (l. o.) működésüket tekintve tejmirigyek (glandulae lactiferae). Székhely és fejlődés szerint bőrmirigyek; váladékában módosult az összetettebb szerkezetet nyert faggyumirigynek tekinthetők. Nagyságuk többnyire a zsirszövet mennyiségétől függ, de valamint szerkezetük is a kor, a nem és a működési állapot szerint változik. Férfiaké (mamillae) többnyire olyan, mint az ujszülötteké, a vezetékek kurták, csak kevéssé elágazók; néhány napos csecsemőknél a vezetékekben a hám széthuzódása folytán az u. n. Boszorkánytej (lac neonatorum) gyülik meg, mely ki is szorítható. Ivarérés idején leányoknál a vezetékek bimbódzása folytán erősebben kifejlődik, terhesség beálltával pedig a vezetékek ujból sarjadoznak és végeik bogyókká duzzadása által fürtös mirigyhez hasonlóvá válik. Közvetlen a szülés előtt és utána megjelenő előtejjel (colostrum) kezdődik a tejelválasztás. Szoptatás befejeztével a bogyók megkissebbednek, de oly kicsik, mint a szüzekéi, többé nem lesznek. Klimakteriumban a bogyók és a többi szövetek elcsenevészésével megfogy. Férfiaknak is lehetnek kifejlődött emlőik. Előfordulnak nők- és férfiaknál is számfeletti emlők és pedig nemcsak a mellen, hanem a hónalj-, váll-, hát- és combokon is, melyek tejet is választhatnak el.
Betegségei.
A nő emlőjének leggyakoribb betegségei az E.-gyuladás és az E.-daganatok. E.-gyuladás a tejelválasztásra rendelt emlőmirigynek gyuladása, mely majdnem kizárólag csak szoptatóknál jön elő, főleg először szoptatóknál. Keletkezik ugy, hogy a bimbó körül apró bőrrepedés támad, a csecsemő erős szivása folytán, vagy azért, mert a bimbó szoptatás után nedves marad. Ezen bőrrepedés a tej által izgatva vagy külsőleg odajutott szenny által fertőzve, meggyulad, a gyuladás a bimbóba nyiló tejcsatornácskákon tovább halad s az emlőmirigy kisebb-nagyobb részére, igen sokszor az egész mirigyre átterjed. Az emlőgyuladás gyorsan, néha 3-4 nap alatt fejlődik, heves rázóhideggel kezdődő magas lázzal (39-41° C) jár, s az emlő gyorsan megdagad, kemény, feszes, piros, forró és igen fájdalmas lesz. Az emlőmirigyben igen gyorsan genyedés áll be és nem ritkán a gyuladás 6-8. napján már nagy mennyiségü geny van a mirigyben; ezen gyors genyedés okozza és tartja fenn a magas lázakat. A baj ellen ennélfogva ugy kell eljárnunk, mint minden heves gyuladás ellen, s ezért azonnal hideg borogatásokat kell rakni az emlőre, melyet a feszülés és fájdalom csökkentése végett a másik oldali vállra kötünk fel a hón alatt átvezetett kendővel. Mihelyest az E. pirossága egy helyen feltünően erősebb kezd lenni, vagy az addig kemény E. egy helyen puhább lesz, azonnal fel kell az E.-t hasítani nagy metszéssel, mely a bimbó felé irányul az emlő sugara irányában, nehogy más irányban metszve, a tejcsatornákat keresztbe átmessük. Ezen metszés 3-5 cm., vagy ha kell, még ennél is hosszabb legyen, hogy a geny teljesen és gyorsan kiürülhessen. Kis metszéssel a baj befejeződését nagyon elnyujthatjuk, mert a geny ki nem ürülhet magától. A bemetszés után a sebüreget valamely antiszeptikus oldattal (0,1 % szublimát, 3 % karbololdat) jól kiöblítjük, ilyen oldatba mártott sebkötöző gaze-zal kitömjük és az egész emlőt és mellkast befoglaló fedőkötést alkalmazunk, mely alatt a genyedés rendesen már a következő napokon megszünik s a seb gyorsan beheged. A geny kiürítése után a láz is megszünik. Emlőgyuladással tovább szoptatni nem szabad. Az emlőgyuladás elejét veendő, az emlőt minden szoptatás után langyos vizzel meg kell mosnunk és puha gyolcsruhával szárazra megtörülnünk. A bimbó bőrrepedéseit legjobb a szoptatás után kevés alkohol, tiszta borszesz- vagy u. n. francia borszesz- és 10-15-ször annyi vizből álló keverékkel megmosni és tiszta puha gyolcsruhával megszárítani. Ha igy nem gyógyul a bőrrepedés, akkor a szoptatás alatt kaucsukból készült bimbóvédőt kell használni, melynek levétele után a bimbó mosása el nem mulasztandó.
E.-daganatok korosabb nőknél jönnek elő a mirigyszövet elvátozásai következtében. A daganatok között leggyakoribb az E.-ben a rákos daganat (carcinoma) és a husdaganat (sarcoma.) Mindkettő lassan, majdnem észrevétlenül fejlődik, az E.-ben mint kicsiny, kemény, mozgékony, mogyorónyi v. még kisebb csomó, melyet a nő akkor vesz észre, ha később véletlen ütés után az E.-t fájlalja és figyelmesebben megvizsgálja. Ezen daganatok lassan nőnek nagyobbra s néha évek mulva (a husdaganat), néha hamarabb (a rákdaganat) a bőrön áttörnek és soha sem gyógyuló fekélyt igen büzös váladékkal és heves szúró fájdalmakkal okozhatnak. Rossz természetü betegségek, melyeket ennélfogva még kisebb állapotukban véres operációval kell eltávolítani az emlőből. Másfajta daganatok az E.-ben ritkán jönnek elő. Az emlőmirigy más megbetegedései aránylag igen ritkák (ideges zsába, idült gyuladás, tömlős daganatok, tultengés stb.).
