Erzsébet Sarolta
Erzsébet Sarolta, 1. brandenburgi választó-fejedelemné, a nagy választó-fejedelem anyja, IV. Frigyes pfalzi választó-fejedelem leánya, szül. 1597. megh. mint özvegy Crossenben. 1660 april 26.; 1616. férjhez ment György Vilmos herceghez, aki 1619. követte apját a választó-fejedelmi méltóságban. E. hasztalanul igyekezett Schwarzenberg katholikus miniszternek gyenge férjéve való befolyását megakadályozni.
2. E., orléansi hercegnő, Károly Lajos pfalzi választó-fejedelemnek leánya, szül. Heidelbergában 1652 máj. 27., megh. St.-Cloudban 1721 okt. 8. Miután atyja nejétől, a hessen-kasseli hercegnőtől elvált, E. Zsófia nagynénjének hannoverai udvarához került s ott nevelkedett. Liselotte (igy nevezték t. i. családi körben) atyjának egészséges és erős testalkotását, de kissé nyers, heves és szeszélyes természetét öröklé. Határozott ellenszenvvel viselkedett a pazar fényüzés, a külsőségek, a tetszetős látszat iránt. És a sors mégis ily környezetbe vetette, amennyiben politikai okokból 1671 nov. 21. XIV. Lajos testvérének, Fülöp Orléansi hercegnek nejévé lett. Férje testileg-lelkileg elütött nejétől, gyenge testalkotásu, korlátolt eszü, szolgai szellemü és ledér gondolkozásu vala. Természetes, hogy E. ily férj oldalán és a romlott udvari légkörben nem érezhette magát jól. Hozzájárultak még politikai bonyodalmak, melyek a hazáján csüngő nő kedélyét mély fájdalommal töltötték el. A házasságba azért egyezett bele, hogy szülőföldjét a franciák pusztításaitól megmentse, s ime XIV. Lajos e rokonság alapján emelt jogot annak elfoglalására. Midőn E. testvérével, a pfalz-simmerni család férfi-ágában 1685. kihalt, Lajos a Pfalzot katonáival megszállotta. Ekkor azonban több európai állam szövetkezett Lajos ellenében, kik a Pfalzot 1686-tól 1689-ig a franciákkal versenyt elpusztították. E. keserves élményeit s tapasztalatait többnyire Zsófia nagynénjéhez cimzett leveleiben irta meg. És e levelek, melyek a francia udvar hü képét adják, egyszersmind irójának egész lényét, hü ragaszkodását, őszinte vallásosságát s polgári egyszerüségét tükrözik vissza. Különös ellenszenvvel viselkedett Maintenon, XIV. Lajos titkos neje irányában. XIV. Lajos csak később, életének utolsó éveiben tanulta E.-et becsülni s akkor aztán teljes bizalmával tüntette ki. E. életéről - mondotta Massillon halotti beszédében - a fátyolt bátran lehet föllebbenteni. Fia, orléansi Fülöp, a régens, szégyent s gyalázatot hozott reá; de E. arról nem tehet, mivel férje a fia neveltetését a romlott Dubois abbéra bizta. - Testvéreihez intézett leveleit a stuttgarti irodalmi társaság adta ki. Az első kiadást Menzel V. (1843), a második teljes kiadást Holland H. (1867-81, 6 kötet.), a kivonatot s kiadást Geiger (Stuttgart 1884) rendezte sajtó alá. E.-nek Zsófia nagynénjéhez cimzett leveleit Ranke adta ki a maga, Französische Geschichte im XVI. und XVII. Jahrhundert c. művének 5. és 6. kötetében. V. ö. Häussernek a Geschichte des Zeitalters der Reformation c. művéhez csatolt függelékét (Berlin 1868); Kugler, Pfalzgräfin E. Charlotte (Stuttg. 1877). - Leánya, E. Sarolta, Mademoiselle de Chartres (aki 1676 szept. 13. szül. s 1744 dec. 24. megh.), Károly Lipót lothaiai herceghez ment férjhez (1698). Tizenhárom gyermeket szült s egyik fia, I. Ferenc néven német császárrá (és Mária Terézia férje) lett.
