Hisám
Hisám, az omajjáda dinasztia több uralkodójának neve: 1. H. 'Abdalmalik fia, ki testvérét, II. Jezidet 724. követte az uralkodásban. Hosszu uralkodása alatt számos lázadás ellen kellett megküzdenie, különösen a keleti tartományokban és Közép-Ázsiában, ahol az abbászida preatendens család nyugtalankodott és lázadásokat szított. A siiták is fellázadtak Zejd, Huszejn unokája érdekében, kit a lázadás leverése után H. 740. kivégeztetett. Spanyolországban Martell Károly vetett gátat a mohammedán hódítás terjedésének. H. 56 éves korában 743-ban Ruszáfában halt meg.
2. H. (I.), Abdarrahmán fia, a spanyolországi omajjád khalifák sorában a második (788-796. uralkodott), az iszlám hódításait Spanyolország É-i részén Galicia és Asturia tartományokra terjesztette ki. Nagy buzgóságot fejtett ki székvárosa, Kordova szépítése körül; az ő uralkodása alatt keletkeztek e székváros nagyhirü mór építményei.
3. H. (II.), a spanyolországi omajjád khalifák sorában a tizedik, 976. tizéves korában követte az uralkodásban atyját, II. Hakamot. Az ifju khalifa csak névleg gyakorolta az uralmat, melyet vezire Ibn Abi 'Amir (Almanzor) korlátlanul magához ragadott és ennek halála után fia, Abdalmalik (1002-1008), majd ennek testvére, 'Abderrahmán folytatott. Az utóbbit azonban a háttérbe szorított omajjád család a hatalomtól eltávolította és kivégeztette (1009). A gyenge H.-ot is megfosztották trónjától, és helyébe II. Mohammedet, Al-Mahdi névvel ültették a khalifai székbe; 1035. az Abbadida dinasztia megalapítója, Abu-l-Kászim ibn 'Abbád, egy Khalaf nevü gyékénykészítőt mutatott be, mint a még életben levő trónvesztett H.-ot és ennek jogait felélesztve, nevében az uralkodói hatalmat gyakorolta.
4. H. (III.) 1026-1031. a polgári háboruktól teljesen megzavarodott spanyol-arab birodalom utolsó omajjád uralkodója. 1031. az uralomtól visszavonult és 1037-ben meghalt. Utána a spanyol khalifai birodalom apró önálló tartományokra oszlott szét.
