Kőszegi hegység,
Kőszegi hegység, a dunántuli Alpok egyik nagyobb csoportja, mely Vas vármegye ÉNy-i részében, Kőszegtől Ny-ra emelkedik. A hegység közvetlenül Kőszeg felett emelkedik s főgerince innen folyton emelkedve DNy-ra húzódik, majd Ény-ra kanyarodik s a Vágod melletti nyereg (502 méter) által a Borostyánkői hegységgel (l. o.) függ össze. A szabályosan kifejlődött s kristályos kőzetekből felépült gerinces hegység É- és D-felé kisebb-nagyobb mellékágakat bocsát, melyeket többé-kevésbbé párhuzamos, mélyre bevágódott völgyek választanak el egymástól. A főgerinc magasabb csúcsai K-ről Ny-felé az Óház (609 m.) régi várromok nyomaival, Zeigerhegy (665 m.), Gendig (720 m.), Irottkő (833 m., az egész hegység s a Dunántul legmagasabb emelkedése), Nagy- és Kis-Szarvaskő (862 és 840 méter); a mellékgerincek egyes csúcsai szintén 6-700 méter magasságig emelkednek. A K.-et kiterjedt erdőségek borítják, melyekben a fenyő is fellép, keleti végső lejtőit szőllők takarják, Ny-i szakaszában helyenkint a magasabb részek is fel vannak szántva. Az egész főgerincet mélyebb nyereg sem horpasztja be, ezért közlekedési út sem vezet rajta át. Annál nagyobb számmal járják keresztül turista-utak, melyeket a Magyar Turista-Egyesület kőszegi és vasvármegyei osztályai jeleztek, amelyek a magasabb csúcsokon messzelátókat is állítottak fel. A K. belsejében csak kevés község van, D-i alját azonban számos község szegélyezi.
