Konglomerát
Konglomerát (lat.), az olyan törmelékkőzet, mely erősen kopott, gömbölyüre súrlódott nagyobb kavicsokból, görgetegekből áll össze. (Egy K. képét l. az Ásványok szines mellékletén.) A törmelékek erős kopottsága, gömbölyödöttsége különbözteti meg a breciától (l. o.), nagyságuk pedig a homokkőtől (l. o.). A törmelékek nagysága nagyon változó, az egyik K.-ban alig mogyorónagyságuak, a másikban méternyi átmérőjüek lehetnek. A törmelékeket összekötő v. ragasztó anyag ugy minőségre, mint mennyiségre nézve nagyon különféle lehet. Minőség szerint meszes, agyagos, kovás, homokos, vasoxidos, avagy azon kőzet igen finom tufája is kötheti össze a törmelékeket, melyekből a K. összeállt. Mennyiség szerint majd nagyon kevés, majd annyi lehet, hogy tulsulyban van a törmelékek fölött. A törmelékek a K.-ban majd igen szilárdan, majd pedig nagyon lazán is kapcsolódhatnak egymáshoz. Nevezetesebb K.-ok a grauwacke (l. o.), a svájci nagelflue harmadkoru, mészkő, homokkő, kovapala, quarc, gránit, gnájsz, szerpentin és gabbro törmelékekből áll össze, fehéres, sárgás v. vereses márgás mészkő mint cement segélyével; az angol puddingkő v. fluit K., mogyorótól egész ökölnagyságu sárga, barna v. fekete tűzkőtörmelékek vannak tűzkő- v. szarukőcementtel összeragasztva. A K. szegény kövületekben és ásványzárványokban.
