Pilocarpus
Pilocarpus Vahl (növ.), a Rutaceák családjából. A tropikus Amerikában tenyésző, idetartozó kevés cserje közül nevezetes a Jabora, a P. pennatifolius Lemaire, szárított levelei miatt (folia jaborandi). A levelekben egy főképen pilokarpenből álló illatos olaj (0,56%) van, továbbá egy alkaloid, a pilokarpin, melynek sósavas sója szokott orvosi célokra használtatni s ez a magyar gyógyszerkönyvben is hivatalos. Újabb vizsgálatok szerint számos kereskedési pilokarpin-készítményben még más alkaloidák is szoktak előfordulni, nevezetesen pilokarpidin, jaborin és jaboridin, melyek közül az első (ugy mint maga a pilokarpin) a nikotinhoz, a két utóbbi pedig az atropinhoz hasonló hatásu. A pilokarpint, minthogy igen erős izzadást okoz, leginkább meghűlésből származott bajok, gégecsőhurut, reuma, iszkiász stb. ellen, vérgyülemek eloszlatására, továbbá a szemészetben a pupilla megszűkítésére, üvegtesti homályok gyógyítására stb. szokták használni, mindig nagy óvatossággal, mert a nikotinhoz hasonlóan, szivbénulást okozhat, amennyiben a bolygó eleinte izgatja, később pedig megbénítja. Kisebb mérgezések elég gyakorta fordulnak elő s ezek jelenségei: erős nyálfolyás és izzadás, pupillaszűkülés, rendetlen szivverés, hányás és hasmenés. Igen jó ellenszere az atropin.
