Rizs
Rizs v. rizsköles (növ., Oryza L.), a pázsitfélék róla nevezett alcsaládjának egynyári vagy többnyári gyökerü, vizes helyen tenyésző füve, 6 fajjal a melegebb vidéken. Laza, nagy, ágasbogas virágzata pároséltü virágainak polyvái bőr- illetőleg papiros-nemüek, elvétve bajuszosak is. A legelterjedtebb vetett rizs (O. sativa L., l. az Eleségnövények mellékletén) egynyári, másfélméteres szárán 30-35 cm.-es metsző élü sötétzöld levelei közt 10, sőt 30 cm. hosszu és éretten lekonyuló dús buga emelkedik, amely a vetőmagot D.-Ázsiában legalább ezerszeresen, még nálunk is legalább százszorosan téríti meg. Vagy 40 mívelésbeli alakját gabonául minden oly elárasztható helyen érdemes termeszteni, amelynek nyári közepes melege legalább 29° C. Vadon oly helyen, ahova elcipeléssel nem juthatott, még nem találták. Ezért hazája ismeretlen, még a khinaiak is csupán annyit jegyeztek róla föl, hogy délről kapták. Szanszkrit neve vrhi, majd vrzi. Ezen utóbbi alakban csak Ny. felé jutott: görögül orizon, latin: oryza, araybs ar-ruz és ar-rîz, olasz riso stb. Tulsó-India népei másképen nevezik, tehát nem Elő-Indiából kapták. Nagy Sándor volt az első, aki a mezopotámiai vizeken termesztette. Az arabok még Hispaniában is mívelték. De az olaszok még csak 1468. termesztették az Arno mocsarain és hozták be hozzánk rizsi tájszólásbeli nevével. A török a Duna, Béga és Temes mocsarait töltésekkel zárta el mívelésére, amilyenekből még Esztergom mellett is maradt. A töröknek kivonulásával a rizs mívelése is megszünt. A rizs termesztésének fő területe az ázsiai D-i, DK-i és K-i nagy folyók áradás érte alsó partmelléke, továbbá Japán és Jáva, amely helyeken a lakosság majdnem csupán a rizs terméséből él meg. Holott egész Európa alig 4 millió tonnát (1000 kg.-jával) fogyaszt, addig Ázsia megjelölt vidéke ugy 100 milliónál is többet használ el; azaz a föld lakosságának több mint fele csak abból él meg. A rizs tápláló-értékében mindjárt a hüvelyes vetemény és a gabonafélék után következik. Egyre-másra 6,73% fehérje, 78,48% keményítő, 0,88 zsír, 0,51 farost, 0,82 hamu és 12,58% viz van benne. A hántással azonban a rizsnek csak 50 (legfeljebb 53) %-a kerül ki mint ép szem, 26%-a töredék és 24%-a hulladék. A gyártás módozatait mind jobban és jobban tökéletesítik; egyes fajták alkalmasabbak és az efféle kifejtésre. A hulladékot kémiai feldolgozásra (keményítő, rizspor, arckendőzőpor), a töredéket lisztre dolgozzák fel. K-en szeszes italt készítenek belőle, a japániak a száké-sört az indiaiak az arrak-szeszt gyártják belőle.
Kora tavaszszal a rizsföldet felássák vagy megszárítják, ezután a vizet reá vezetve, a felületet elrónázzák. Vetés ideje március-április. A magot, hogy a viz fenekére sülyedjen, egy napid áztatják. A vetőmagszükséglet kataszt. holdankint 50-75 lit. A vetés után 10-15 nap mulva a rizs kikel s gyorsan növekedik, hogy széles leveleinél fogva a magasba ne emeltessék, s hogy a szél benne kárt ne tehessen, a vizet annyira le kell ereszteni, hogy csak néhány cm.-re álljon a talaj felett. Azon arányban, amint a rizs növekszik, kell emelni a viz szinét, ugy hogy csak a szálak vége álljon ki a vizből. Ezt kell tenni egészen a virágzásig, ami julius-augusztusban következik be. Ez időtől kezdve mérsékeljük az elborítást, midőn pedig a rizs érni kezd, lebocsátjuk a vizet egészen. Különben a viz helyes szabályozása a rizstermelés legfontosabb, de legnehezebb feladata, aminek helyes végzéséhez sok gyakorlat szükséges, mert a gyomok vagy az állati ellenségek elszaporodása a rendesnél hol nagyobb, hol alacsonyabb elborítást tesz szükségessé. A rizs aratása szeptember-október hóban következik be. Legtöbbször sarlóval aratják. Az aratásnál nagyon óvatosan kell eljárni, mert magja könnyen pereg. Cséplése nagyon könnyen megy. A kicsépelt magot egy ideig csak sekély rétegben szabadul felhalmozni, különben felmelegszik és megromlik. A rizs termése kataszt. holdankint 8-17 q lehet. A rizsnek a polyvája a maghoz nőtt, éppen ugy, mint az árpánál vagy a zabnál, ezért a rizskása nyerése céljából a héjas rizst hántoló malmokban héjától megfosztják. A rizsnek sok növényi és állati ellensége van. Legveszedelmesebbek a vizi gyomok, amiért is a rizst tenyészet közben gyomlálni kell.
Hazánkban a rizst több helyütt termelik. Az első kisérletet már a mult században tették. Legrégebben a 30-as évek óta termelik. Topolyán (Detta mellett). Az utóbbi évtizedekben különösen a filmívelésügyi minisztérium ez irányban kifejlett működése folytán több helyen, különösen Puszta-Péklán, Futtakon felkarolták a rizstermelést. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az Alföld déli részén az sikerrel termeszthető. Nem hagyható azonban említés nélkül, hogy a rizstermelés az egészségre ártalmas, amiért is Olaszországban meg is van határozva, hogy mily távolságra kell a rizsföldeknek a városoktól vagy falvaktól lenni.
