Szőnyi béke.
Szőnyi béke. Hosszas alkudozások után 1627 szept. 12. köttetett meg a Szőny és Komárom közt fekvő Forró nevü szigeten a Sz. a török és II. Ferdinánd között. Török megbizottak Mehemed egri pasa, Iza effendi budai mufti, a budai azap-aga, az esztergomi és szolnoki bég, Ferdinánd biztosai Sennyey István báró kancellár és a váci püspök, Questenberg Gellért báró, Esterházy Dániel és Koháry Péter voltak. Tulajdonkép azonban egyfelől Esterházy nádor és Pázmány Péter, másfelől Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és Murteza budai vezérpasa mérték itt össze diplomáciai fegyvereiket. A békeokmány eredetije három nyelven, u. m. magyarul, latinul és törökül állíttatott ki. A 11 artikulusba foglalt okirat újra megerősíti az 1606-iki zsitvatoroki, az 1615-iki bécsi, az 1618-iki komáromi és az 1625-iki gyarmati szerződéseket. A Sz. eredetijét három nyelven közzétette: Gévay, A szőnyi békekötés cikkelyei (Bécs 1837). Ebből magyarul, Bethlen utasításaival, Toldalagi követségi naplójával és jelentéseivel, ugyszintén Tassi Gáspárnak budai követségéről Esterházyhoz tett jelentésével együtt közölte Salamon Ferenc, Két magyar diplomata a XVII. sz.-ból (Pest 1867). Történetét megirta Jászay Pál (Tudománytár 1838. 4. köt.).
