Védjegy,
Védjegy, oly jelvény, mely a kereskdelmi forgalomra szánt készítményeknek és áruknak más hasonló készítmények s áruktól való megkülönböztetésére szolgál. Azon nagy jelentőségnél fogva, amelylyel a kereskedőre vagy gyárosra áruinak megjelölése bir, a V.-ek is védelemben részesülnek, különösen miután bennök éppen ugy a kereskedő üzeti egyénisge nyilvánul, mint a cégben. Hazánkban a V.-ek jogát az 1890. II. és az ezt módosító és kiegészítő 1895. XLI. t.-c. szabályozzák. V.-ekként használhatók ábrák, képek, számok, betük, szavak, külön és kombinálva; az árun, tartályán vagy borítkán. Egy személy ugyanazon árura több V.-et is használhat. Más termelő, vagy kereskedő nevét, cégét, címerét, üzletének megjelölését az illető beleegyezése nélkül áruk megjelölésére használni tilos. V.-et bárki használhat; használata azonban nem kötelezi. Teljes hatályu a V. csak akkor, ha belajstromoztatik, mert csak ez adja meg az abszolut, kizárólagos használati jogot. Ki vannak zárva a belajstromozásból: 1. a kizárólag ő felségeinek, vagy a királyi család valamely tagjának arcképéből, állami és közhatósági címerekből, pusztán számokból, betükből vagy oly szavakból, melyek az áru minőségi vagy mennyiségi viszonyaira vonatkoznak; 2. a forgalomban bizonyos árunemek megjelölésére szokásos jelvények; 3. erkölcstelen, közbotrányt okozó, közrend elleni ábrák, a valóságnak meg nem felelő és a közönség megtévesztésére alkalmas feliratokat tartalmazók. Bizonyos árunemeknél a belajstromozás kötelezővé tehető. A V. azon kereskedelmi vagy iparkamaránál lajstromozandó be, melynek terüleén az iparvállalat létezik. A kereskedelemi minisztériumban pedig központi V.-lajstrom vezettetik, melybe az öszes kamaráknál bejegyzett V.-ek bevezettetnek, s azok lenyomata közzététeik. A belajstromozás egyoldalu bejelentésre, az érdekeltek meghallgatása nélkül történik; ha ugyanazon árunemre azonos, vagy hasonló V. már be van lajstromozva, a minisztrium az érdekelteket értesíti.
