fürge
fürge – ‘mozgékony, gyors, élénk’.
Annak a fer-, för-, für- tőnek a származékai, amely a ferde, fertő, fetreng, förgeteg, fürge szavakban található, és amely a forog család tövének magas hangrendű változata. A ~ g-je azonos a forogéval, a szóvégi e pedig a folyamatos melléknévi igenév régi végződése (mint pl. penge), így a szó voltaképpeni jelentése ‘forgó, pergő’, ebből vezethető le a ‘gyors, élénk’ értelem.
