Domborzat

Full text search

Domborzat
A kárpátaljai bevonulással és a második bécsi döntéssel visszaszerzett területek három tájegységre oszthatók:12
12 Zentay, 37. o.
1. Az Alföld peremvidéke, amely a Nagyszalonta– Nagyvárad–Nagykároly–Szatmárnémeti–Beregszász–Ungvár vonal területsávját jelentette. E sűrűn lakott terület szervesen kapcsolódott a trianoni határvidékhez, a síkságokra jellemző jó hadműveleti lehetőségek voltak rá jellemzők.
2. Az Északkeleti-Kárpátok hegyvidéke, amely magába foglalta:
a. a Keleti-Beszkidek keleti, magasabb szakaszát, melynek éppen e részén emelkedik a hegység legmagasabb csúcsa, a Rónahavas (Polonina Runa, 1482 m) és itt vezet át 35a Zemplénoroszi- (797 m), Lupkovi- (584 m), Uzsoki- (889 m), Vereckei- (841 m), valamint a hegység határát jelentő Lavocnei-hágó (850 m);
b. a Máramarosi-havasokat, amelyek nyugatról keletre magas középhegységből 2000 m-t is elérő magashegységgé emelkednek. Jellemzői a mélyebb nyergek és utak hiánya, a nagy szélesség, a rossz járhatóság, a gyér lakottság és a zord éghajlat. Fontosabb átjárói a Wyszkowi-hágó (941 m), a Jabloncai- vagy Tatár-hágó (931 m) és a Borsai-hágó (1015 m); illetve
c. a fővonulattal párhuzamosan futó Vihorlát-, Szinyák-, Borló- és Nagyszöllősi-hegység egymástól elszigetelt vonalát.13
13 Somogyi, 69–74. o.
3. Észak- és Kelet-Erdély, ezen belül:
a. a Szilágysági hegyvidék, mely az Erdélyi-szigethegység legjárhatóbb része, bár a szakadékos mellékvölgyek és esőzéskor az agyagos talaj megnehezítik a csapatmozgást. Erdély három nagy „kapuja” közül kettő, a Szamos-völgye és a Sebes-Körös határolja;
b. az Erdélyi-medence 200–300 m magas dombvidéke, mely nem jelent hadműveleti akadályt, végül
c. a Székelyföld, amely az Erdélyi-medencén kívül a Kárpátok külső és belső vonulatából és a közte húzódó medencéből áll. A Keleti-Kárpátok az Erdős-Kárpátokkal a Borsai-hágónál érintkezik. A Keleti-Kárpátok északi láncolata a Borgói-hegységtől a Radnai-havasokon, a Láposon, a Gutinon, a Kőháton és az Avason át a Szamosig ér. A sziklás, 1700 m átlagos magasságú Radnai-havasok a legmagasabb. A keleti láncolat a Kelemen-havasokból (a Radnai-hágótól, 1257 m) és a Gyergyói-havasokból (a Gyimesi-szorosig, 686 m) áll, az utóbbi valamivel könynyebben járható, mélyen ülő szorosai (Tölgyes-szoros 637 m, Békás-szoros 565 m) az Erdély–Moldva útvonal ősi hegyi átkelői. A Keleti-Kárpátok déli láncolatát a Csíki-havasok (a Gyimes-szorostól az Ojtozi-szorosig) és a Berecki-havasok alkotják, amely utóbbinak azonban csak az északi része került vissza Magyarországhoz. A Keleti-Kárpátok külső vonulatát a belső vonulat hegységeitől (Görgényi-havasok, 36Baróti- és Bodoki-hegység) a Maros, az Olt és a Fekete-Ügy völgye választja el.14
14 Somogyi, 184–190. o.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi