Éghajlat

Full text search

Éghajlat
A visszacsatolt területek éghajlatában a trianoni Magyarországéhoz képest a hegységek okoztak számottevő különbséget; a történelmi Magyarország északkeleti és keleti területein a kelet-európai, kontinentális hatás is jobban érvényesül. Az erősen tagolt kárpátaljai és erdélyi országrészt változékony és szélsőséges időjárás jellemzi. Az éghajlat tárgyalásánál is igaz, hogy az Alföld északkeleti peremvidéke, az Erdélyi-medence és a Kárpátok vonulatai más-más jellegzetességet mutatnak.
a) Az évi középhőmérséklet az Alföldön a legmagasabb (+10–11 °C), ami elsősorban a hosszú nyári forróságnak tudható be. Igen nagy az éves hőingadozás (24–26 °C, illetve 50–55 °C15) itt a legtöbb az évi napos órák száma is (1900–2000 óra). 1940-ben is az Alföld volt Magyarország csapadékban legszegényebb része, visszatért részein átlagosan 400–500 mm esett évente.16 A csapadékhiány különösen a nyári hónapokban nyomasztó, amikor száraz északkeleti szelek uralkodnak, amelyek kellemetlen porviharokat okozhatnak. Télen a mozgást is akadályozó hófúvások alakulnak ki.
15 Az előbbi adat a januári és júliusi középhőmérséklet, utóbbi a szélső értékek közötti eltérést mutatja. Közép-Európa atlasza, Kartográfiai Kiadó, 1978. 49–58. o.
16 Ehhez hasonlóan kevés csapadékot csak a Székelyföld medencéiben mértek.
b) Az Erdélyből visszaszerzett részeken az év minden évszakában valamelyest alacsonyabb volt az átlaghőmérséklet (+9–10 °C), a napi hőingadozás ott is az alföldihez hasonlóan nagy volt, még éves viszonylatban is (24–26 °C, illetve 50–55 °C). A nyár és a tél Erdélyben egyaránt csapadékosabb, de annak megoszlása egyenetlen. A medencék 37csekély csapadékmennyiségét (500–600 mm) a hegyvidék ellensúlyozza (800–1200 mm). A tél hóban gazdag, ami a szállítási problémák miatt megnehezítheti az ellátást.17 A fagyos napok száma negyvennel is több lehet, mint az Alföldön. Erdély két száraz szele közül a híresebb a hideg északkeleti nemere, a másik a meleg, délkeleti, vöröstoronyi-szél. Mindkettő a folyóvölgyek mentén áramlik tovább, miután bejutott a Kárpátok horpadásain.
17 1940. szept. 2-án a HM beadványa arra figyelmezteti a VKF-t, hogy még a havazások beállta előtt meg kell alakítani a Székelyföldön elhelyezett 1000 ember és 1500 ló 7 hónapos ellátmánykészletét. Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban HL) VKF 1. oszt. B/236/2. sz.
c) A történelmi Magyarország legcsapadékosabb vidéke az Északkeleti-Kárpátok volt,18 helyenként 1500 mm körüli éves mennyiséggel. E zord vidéken, ahol több mint 200 fagyos napot számolnak évente, a száraz és kellemes ősz a hadműveletekre leginkább alkalmas évszak. Az októbertől márciusig tartó, hóban gazdag telet (200 cm is lehet a hótakaró!) hirtelen beköszöntő rövid tavasz követi, mely a gyors olvadás miatt áradásokkal fenyeget. A nyár viszonylag meleg, hűvös éjszakákkal, az évi középhőmérséklet +8 °C. A tárgyalt területek közül itt a legkisebb az évi hőingadozás (20–22 °C, illetve 50 °C alatt), itt a legkevesebb a napos órák száma is (1600 óra/év alatt). Nyáron az északkeleti szelek uralkodnak, melyek télen délnyugatival váltakozhatnak.
18 Ez a körülmény közrejátszott abban is, hogy Teleki Pál miniszterelnök személyesen is nagyon fontosnak tartotta a Kárpátalja visszaszerzését, mivel régóta foglalkoztatták a hegyi víztározók építésének lehetőségei. Rónai András: Térképezett történelem. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1989. 193–194. o.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi