II. Az országerődítések történetéből
41II. Az országerődítések történetéből
Az államerődítés az állandó erődítéseknek olyan rendszere, amely szervesen illeszkedik az adott állam hadviselési koncepciójába, s amelynek célja, hogy a mozgó haderőkkel együttműködve hátráltassa az ellenséges haderő hadműveleteit, a saját haderőét pedig támogassa.24
24 Schmoll Endre: Haditechnikai alapismeretek. A szerző kiadása, Budapest, 1930.
A hadtörténelem számos példája bizonyítja, hogy az erődítés a fegyveres küzdelemben mindig jelen volt, és mai ismereteink szerint mindig jelen is lesz. A legkorábbi tartós védelmi építmények az állandó jellegű települések és fontosabb helyek, utak, átkelőhelyek, táborhelyek védelmét látták el. Ezek a korai építmények földből, sövény- és cölöpsorokból épültek, és általában gyűrű alakban vették körül a védendő települést. A megerősített településekért folytatott küzdelem során általában a védők sem maradtak passzívak. Kitörésekkel zavarták az ostrom előkészületeit és végrehajtását, ami arra késztette a támadókat, hogy maguk is megerődítsék táborhelyüket.
Kőfalak és tornyok
Falak és sáncok
Várak, várkastélyok, ostromgépek
Ágyúk, mozsarak. A tűzfegyverek hatása az erődítésre
Bástyák és árkok
Az erődítés, mint tudomány
Az övvár-rendszer
Erődítés a háború gépi korszakában
Tábori erődítések az első világháborúban
Államerődítések a két világháború között Európában
Elképzelések az 1939–40-ben visszatért országrészek védelmére
A magyar határerődítés szükségessége
Az Árpád-vonal működésének elméleti alapjai
