Az atombomba bevetése Japán ellen

Full text search

132Az atombomba bevetése Japán ellen
Az atombombát az Indianapolis cirkáló szállította San Franciscóból a Tinian-szigetre. A bomba (a Little Boy) az összeszerelés után július 31-én már bevethető állapotban volt, és az alkalmazási időpont kijelöléséhez csupán kedvező időjárási viszonyokra volt szükség. Meg kell említeni, hogy a Tinianról július 29-én távozó Indianapolist még aznap megtorpedózta az I-58 japán tengeralattjáró. A cirkáló gyorsan felborult, és vészjelzés nélkül elsüllyedt.
Augusztus 2-án az amerikaiak három hónapi harc után elfoglalták Okinawat. Különösen a japán veszteségek voltak nagyok, de az amerikai főparancsnokságot ekkor már a „bomba” bevetése foglalkoztatta. Augusztus 5-én az esti órákban véglegesítették a „13. számú Különleges Bombázó Feladatot”. Ebben a következő fő- és tartalék célpontok szerepeltek:
1. Hirosima, városi ipar negyed;
2. Kokura, arzenál és városi lakónegyed;
3. Nagaszaki, városi lakónegyed.
Még áprilisban, az előzetes tervezés időszakában a Célbizottság Kiotó, Hirosima, Jokohama, Kokura és Niigata városokat jelölte ki lehetséges célpontként.
Kritériumként szerepelt még:
- legyen a teljesen megterhelt B-29-es hatótávolságán (Tiniantól számítva), azaz nagyjából 1500 mérföldön belül;
- a csapás lehetőleg rendítse meg a japán küzdeni akarást;
- a csapást kedvező figyelési lehetőségekkel hajtsák végre;
- a cél térségében legyen kedvező az időjárás, a csapást ne ködös vagy esős időben hajtsák végre ( csökkenne a hőhatás, kevesen tartózkodnának az épületeken kívül);
- ha az elsődleges cél körzetében kedvezőtlenné válnak a feltételek, legyen még két lehetséges célpont;
- a célban legyen egy katonai létesítmény is;
- a célt előzőleg még ne érje hagyományos csapás általi rombolás;
- a pusztító hatás érdekében ne legyen a közelben olyan domborzati akadály, amely az epicentrumtól nézve csökkenthetné a pusztító hatást és a rombolás erejét.
Végül hét B-29-esnek kellet felszállnia különböző feladattal. Három felderítési feladatot hajtott végre. Folyamatosan jelenteniük kellett a tervezett célterületek fölötti látási viszonyokat. Voltak megfigyelést végző gépek és volt a csapásmérő gép. A Tibbets ezredes által vezetett bombaszállító gép fegyvertisztje a veszélyes felszállás miatt úgy döntött, hogy az uránbombát csak a levegőben élesíti. Közben beérkezett a felderítő gépek jelentése. Hirosima fölött felhőtlen volt az ég, így a város sorsa megpecsételődött.
Augusztus 6-án reggel, helyi idő szerint 8 óra 15 perckor robban Hirosima fölött a történelem első háborús célt szolgáló atombombája. A 20 kilotonnás fegyver pusztítása még az amerikaiakat is meglepte. A feltételezések szerint 80-120 000 embert ölt meg azonnal, és szinte letarolta a várost. Truman elnök az Auguszta cirkáló fedélzetén kapta a jelentést a sikeres végrehajtásról.
1945. augusztus 9-én hasonló tervezés, és hasonló végrehajtó erőkkel elindult a második atombomba (a Fat Man) célja felé. Különböző gondok miatt – technikai és navigációs hiba, időjárási problémák – majdnem meghiúsult a második csapás, de végül Nagaszaki fölött felvillant a vakító pusztítás. A 22 kilotonnás Kövér ember 70 000 ember azonnali halálát okozta.
1945. augusztus 8-án a Szovjetunió nyilatkozatot juttatott el a japán kormányhoz. Ebben közölték, hogy mivel Japán hadat visel a Szovjetunió szövetségesei ellen, a szovjet-japán semlegességi egyezmény elvesztette értelmét, és további fenntartása lehetetlen. A Szovjetunió csatlakozik a szövetségesek potsdami 133felhívásához, és augusztus 9-étől kezdve hadiállapotban lévőnek tekinti magát Japánnal.
Augusztus 9-én reggel a szovjet csapatok megkezdték a hadműveleteket, amelyek igen gyorsan tért nyertek. A frontok öt nap alatt 350, illetve 200 kilométert nyomultak előre. Ekkor a Szovjetuniónak már ebben a térségben három légi hadserege volt, és a Csendes-óceáni Flotta repülőivel együtt ez 5000 repülőgépet jelentett, amelyből több mint 1300 bombázó repülőgép volt. A japánok hadászati helyzete a szovjet támadás és az atombomba miatt teljesen kilátástalanná vált. Augusztus 14-én Hirohitó császár elhatározta, hogy „…elviseli az elviselhetetlent, és kapitulál.” A japán rádió bejátszotta a nehéz feltételek közepette és a hadsereg puccsista hangulatú tisztjei általi állandó veszélyeztetettséggel készült hanglemezt a Tenno felhívásával. A japánok túlnyomó többsége életében először hallhatja Hirohitó hangját. A felhívásban beszélt „…egy új és mindennél borzalmasabb bombáról, amelynek pusztító ereje ténylegesen felmérhetetlen…” A beszéd háborúpárti fasiszta japán tisztek lázadásához vezetett, de puccskísérletük sikertelenül végződött.
Japán 1945. augusztus 16-án elfogadta a fegyverszünetet, de elszigetelt harcok egészen 22-éig folytak a szovjet hadsereg és a japán csapatok között.
A feltétel nélküli kapitulációt a japánok 1945. szeptember 2-án a Tokiói-öbölben horgonyzó Missouri amerikai sorhajó fedélzetén írták alá az Egyesült Államok, Anglia, Szovjetunió, Franciaország, Kína, Ausztrália, Kanada, Hollandia és Új-Zéland képviselői előtt.
Szeptember 2-án hivatalosan is véget ért a második világháború. A pusztítás és a károk, nem beszélve az emberi veszteségekről, messze felülmúlták az első, „nagy” háború veszteségeit.

Atomfelhő Hirosima fölött (51298).

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi