138. JÚNIUS
138. JÚNIUS
Kisdiák koromban aranyos, cseppnyi bakfis leányokért bomoltam, akiket szuverén kicsinyléssel néztem le később gólyajogász korom eseményekben gazdag, öntudatfejlesztő idején.
Jött aztán, hogy mindenféle leányfajtából kijózanodtam. A cseppnyi, bakfis leánytól az érett eladóig – a szentimentális papkisasszonyoktól az eleven vérű jukker-leányig. Ez a kor volt a június kora. Ez a kor volt a perfekt asszonyi szépség utáni vágy kora, melyet a régi jó időkben úgy 30 és 35 év közt értek el a jó erkölcsű ifjak, mi pedig már 20 éves korunkban belenyargalunk. Egyforma tünet ez avval, hogy a lumpolás után is jobban érezzük mi a katzenjammert, mint 50 évvel ezelőtt a mi már néhai lump elődeink…
…Üdvözlégy, júniusi meleg, érlelő, forró nyárelő! Üdvözlégy a te érett, kifejlett, kápráztató szépségeddel, melyben több az édes valóság a tarka illúzióknál!… Üdvözlégy, szerelem igazi hónapja! Légy kegyes hozzánk, kik már átkozottul modernek vagyunk!… Kinek nem elég a tavasz ragyogása, hanem meleg, izzó meleg után sóvárgunk.
Kárpótolj bennünket a múltért – s a jövőért is. Mert a nyár után eljön az ősz is… És mi már olyan öreg-fiatalok vagyunk, kik immár csak a nyártól várunk melegséget!…
Debreczen 1899. június 3.
A.
