103. JEGYZETEK A NAPRÓL
103. JEGYZETEK A NAPRÓL
I.
Musset szobra
Musset szobra
Párizs ma Alfred de Musset-re emlékezett. Végre hát szobrot kapott a legszomorúbb poéta. Talán meg se fognak botránkozni Párizs józan polgárai. Mikor a Comédie-Française-ba állították föl Musset mellszobrát, zajongtak az erkölcsösek. Mert hát kissé részeges is volt szegény Alfred de Musset. A derék Durand-ok azt hitték, hogy ezután már minden alkoholista szobrot kap. Nem mentünk volna el az ünnepségre, ha Párizsban lettünk volna ma. George Sand szobrának leleplezésénél ott voltunk. Ez áldott asszony egyéniségéhez illett ez a nappali komédia. De Alfred de Musset mást érdemelt volna. Egy bús, átkos, ködös, sötét novemberi éjszakán kellett volna belopni Párizsba ezt a szobrot. És elrejteni előre leásott, sűrű, lombos, szomorú fűzek közé…
II.
Fölhívás Bemhez
Fölhívás Bemhez
Ötszász magyar költő van bezárva az íróasztalomba. Valamelyik napon már hozzá kell fognom a pokoli munkához. Megüzenni nekik, hogy nagyon rossz verseket írnak. Egyikükkel azonban kivételt teszek. Nagyon rossz poéta ez is szegény, de ez becsületes. Legjellemzőbb a mostanában halommal érkező hazafias versek közül. Ez ifjú költő így rivall a magyar nemzetre:
Hol vagytok magyarok
Igazi honfiak!
A bilincs megcsendült,
A szabadság hivat.
Igazi honfiak!
A bilincs megcsendült,
A szabadság hivat.
Ezek után az ember azt várná, hogy a költő fölajánlja, s kiontja párolgó vérét a szabadság oltárára. A költő azonban nem teszi ezt. A költő így végzi a versét:
Ha megharsan majd a
Harcok harsonája,
Elhúnyt jelesinket
Álmukból fölrázza.
Harcok harsonája,
Elhúnyt jelesinket
Álmukból fölrázza.
Tehát keljenek föl Bem és a többiek, a nem élők, a ma élők a halottakra bízzák a hazát. Petőfi Sándorék ezt másképpen csinálták. De ez a rossz vers mégis hűséges hangja a mai forradalom-paródiáknak.
III.
Vilmos fia
Vilmos fia
Vilmos császár fia és menye meg fogják látogatni a pápát. Nyilván a papa parancsára, aki szintén nagy tisztelője Szent Péter utódjának. Hát ez a legnagyobb erkölcstelenség a világon. A Hohenzollernek protestánsok. Miért bókolnak a pápának? Avagy miért nem térnek át az Egyház kötelékébe? Így láthatja az egész világ, hogy a pápa kikhez áll legközelebb. A cárhoz, a német császárhoz, a szultánhoz, a sahhoz, a kínai anyacsászárnéhoz. És mindazon fejedelmekhez, kik isteneik kegyelméből óhajtanak uraskodni gyermeklelkű népek fölött.
Budapesti Napló 1906. február 24.
Pont
