138. JEGYZETEK A NAPRÓL
138. JEGYZETEK A NAPRÓL
I.
Tulipán és hitel
Tulipán és hitel
Temesvárott egy kereskedő megadta a Tulipán-kertnek. Ez a kereskedő valamire figyelmezteti a Tulipán-kert híveit. Figyelmezteti őket egy rossz szokásukra. Hogy szeretnek hitelben vásárolni. Ajánlja, hogy a Tulipán-kertnek jelszava: a készpénz legyen. Mert a hitel rossz szokás. Bizony rossz szokás. De a levegőnél fontosabb. A Tulipán-kert kigondolói lelkesednek a készpénzért. A tulipán is ezt jelenti. De lelkesednek a hitelért is. Szóval ne tessék megijedni: lesz tulipán, és lesz hitel is.
II.
A boldog négerek
A boldog négerek
Amerikában nagy riadalmat okoz egy statisztika. A négerekről szól, kik immár többen vannak Amerikában, mint magyarok Magyarországon. Bámulatos eredményekkel tör előre a civilizáció útján a négerség. Negyvenöt évvel ezelőtt a négereknek csak 9 percentje tudott írni és olvasni. Ma már ez a szám 55 százalék. Néhány év múlva utolérik a négerek a legműveltebb amerikai fajokat. Nagyszerű az anyagi gyarapodásuk. Emellett a halandósági percent egyre csökken náluk. Tudósaik, íróik, művészeik vannak: előkelőek. Dalaikat pedig egész világon ismerik. Mint érdekes dolgot írjuk ide, hogy mágnásaik nincsenek a négereknek.
III.
Zsinór a ruhára
Zsinór a ruhára
Ékes reprodukciót kaptunk a leendő magyar férfidivatról. Zsinór kerül ismét a ruhára. Zsinóros és magyar szabású lesz a frakk is. Hát helyes, végre külsőségekben is megkülönböztetni magunkat más európai emberektől. A japánok, sőt kóreaiak ugyan fordítva cselekesznek. Ők levetik a nemzeti ruhát. Járnak a kultúremberek nemzetközi viseletében. Ellenben a kínaiak, tuniszi arabok egyelőre makacsul konzerválják az ősi kosztümöt. Bár én már láttam kínai diákot copf nélkül s a legjobb szabású modern ruhában. Mindegy: ez bennünket ne érintsen. Több világosságot! mondotta Goethe. Több zsinórt: mondjuk mi.
IV.
A szívtelen cselédek
A szívtelen cselédek
Károlyi-uradalmakon, grófi uradalmakon sztrájkolnak a cselédek. A silány kommenciót nem bírják tovább. Ilyen szívtelenek ebben az elistentelenedett korban a cselédek. Sándor Pista grófék, nemes uraik, erkölcsi jókért harcolnak. Ők pedig hitvány kenyérért. Hivatkozunk az egész magyar társadalomra. Követeltek-e valaha több és jobb kenyeret Sándor és Pista grófék? Abbahagyták-e ők valamikor a munkát? Pláne nemzeti harcok idején? Majténytól a Köztelekig? E szívtelen cselédek pedig kenyeret követelnek. Le kell ezt szögezni. Ilyen emberek akarnak holmi jogokat. Kivirult a Tulipán-kert, s ezek a szívtelenek mégsem akarnak éhenhalni.
Budapesti Napló 1906. április 4.
Pont.
