Komárom felmentése a Duna bal partján
Komárom felmentése a Duna bal partján
A nagysallói csatára következő éjjel a magyar fősereg következőleg helyezkedett el: Az I. hadtest Fajkürt mellett, a III. Fakó-Vezekény és Málas között s végül a délután folyamán Zsemlérnél a Garam jobb partjára átkelt VII. hadtestbeli két hadosztály Zseliz előtt az esztergomi úton. Április 20-án az I. és III. hadtest a hozzájuk csatlakozott hadsereg főhadiszállással együtt Jászfaluig hatolt előre, míg a VII. hadtest két hadosztályának a Garam mentén lefelé kellett haladnia, miközben Kéméndnél a Wyss dandárra bukkantak* , melyet rövid harc után visszavonulásra kényszerítettek, mire az különben a császári sereg főparancsnokától amúgy is parancsot kapott már. Visszavonulása közben a Wyss dandárt párhúzamosan a Garam tulsó partján Horváth csapatosztálya kísérte, melyet Görgey még Vácról indított útnak az Alsó-Garam felé*; Horváth lövegeit hellyel-közzel felvonultatván, többször tüzeltetett a folyón keresztül a császári dandárra, ami ugyan az utóbbira nézve kellemetlen, de veszteségteljes aligha lehetett. Horváth hadoszlopa, miután a Wyss dandárt a Dunáig lekísérte, újból visszafordult s miután Kéméndnél, ahol a VII. hadtesthez leendő csatlakozás végett a Garam jobb partjára kellett átkelnie, a hid el volt rombolva, nem maradt egyéb hátra, mint hogy az átkelésre a zsemléri hidat használja fel, honnan újabban vett parancsa szerint Verebélyen át, ahova a 20. és 21-ike közötti éjjel Jászfaluról már 4 lovas század előreküldetett, a Nyitra felé kellett portyáznia.
Lásd a 97. oldalon.
Lásd a 91. oldalon.
Április 21-én az I. és III. hadtest Szent-Péterig nyomult előre; a VII. hadtest két hadosztályának Kéméndtől jobbra kellett fordulnia, hogy Köbölkuton át csatlakozzék a sereg zöméhez. Ugyane napon sikerült végre Guyonnak is 60 huszárral Komárom várába bejutni, ahol a várparancsnokságot azonnal átvette.
Az április 21. és 22-ike közötti éjjel az elrombolt Zsitvahidak helyreállíttatván, azokon keresztül Klapka hadtestének elővédje élén 22-én reggel, miután a Csallóközben levő Sossay dandár a legutóbb történt események folytán szintén visszavonult a vár közeléből, a lakosság örömrivalgása és a dunajobbparti körülzárolók és körülzároltak ágyúinak bömbölése között bevonult a várba. Az I. hadtest fenmaradó része és a III. hadtest a Vág-hidfő előtt szállt táborba, a VII. hadtest két hadosztálya pedig Köbölkutról Bátorkeszig nyomult előbbre.
Április 23-án beérkezett Párkányra a nagysallói csata után Vácról a hadtest zöméhez rendelt Kmety-hadosztály is; az egyesítendő VII. hadtest Görgey most a másik kettővel együtt Komáromba akarta vonni, arra az álhirre azonban, hogy Wohlgemuth a Nyitra felől a magyarok hátában újból támadólag akar fellépni, az eredeti intézkedés oda módosíttatott, hogy a VII. hadtest, melynek parancsnokságát a függetlenségi nyilatkozat folytán a szolgálattól búcsút vett Gáspár helyett Pöltenberg vette át, Wohlgemuthtal szemben Bajcs és Perbeténél álljon fel.
E szerint most már a bal parton Komárom felmentése befejezett tény volt, a jobb parton ellenben a hidfő körül Simunics a Lederer-dandárral még mindig körülzáró gyűrűt alkotott, ennek eltávolítása volt tehát egyelőre a legelső teendő. Ennek megvalósítása végett azonban mindenekelőtt hidat kellett verni a Dunán, miután a régi hajóhidat, mely a várost a hidfővel összekötötte, Simunics ágyúi már korábban hasznavehetetlenné tették. Ámde Görgey hidászainak munkaképessége, mint már a Garamnál kitűnt, nem volt valami bizalomgerjesztő és tényleg most is mindenféle nehézségekkel állottak elő, kijelentvén, hogy a Dunán talphidat, melyhez az anyag kevés pótlás híjján megvolt, verni egyáltalában nem lehet. Az egyszer azonban Görgey rájuk ijesztett, s íme a lehetetlenség lehetővé vált, amennyiben a talphid a fennálló nehézségek dacára az április 25. és 26-ika közötti éjjel elkészült.
){kind=link}