Zsolt 138
Zsolt 138
Zsolt 138.1
(Dávidtól.) Szívem mélyéből áldalak, Uram, mert meghallgattad ajkam könyörgését. Az angyalok színe előtt énekelek neked,
Zsolt 138.2
s leborulok szent templomod előtt. Áldom szent nevedet, jóságodért és hűségedért, mert ígéreted túlszárnyalta dicsőségedet.
Zsolt 138.3
Amely napon hozzád kiáltottam, meghallgattál, gyarapítottad a lelkem erejét.
Zsolt 138.4
A föld minden királya dicsőítsen téged, amikor meghallja ajkad szózatát.
Zsolt 138.5
Az Úr útjairól énekelnek majd: „Nagy az Úr dicsősége!”
Zsolt 138.6
Valóban, fölséges az Úr, irgalommal tekint a gyöngére, a kevélyt messziről felismeri.
Zsolt 138.7
Ha bajok közt vergődöm is, megőrzöd életem. Fölemeled kezed ellenségem haragja ellen, és megmentesz engem. Jobbod
Zsolt 138.8
teszi ezt velem Uram, jóságod mindörökké megmarad. Kezed művétől ne fordulj el!
