Nem szenved kétséget, hogy Felső-Meczenzéf a multban jólétnek örvendett, miután számos családja bányamívelés folytán itt meggazdagodott. De a mint idővel fogytán volt a nemes ércz, abban az arányban fogyott a jólét is, míg végre a bányászat lassankinti hanyatlása után végképen megszünt, szegénységbe döntve a város lakosságát. Igaz ugyan, hogy a bányászat hanyatlásakor az élelmes és szorgalmas meczenzéfiek más munka után néztek, nevezetesen zsindelyfaragással és földmunkával keresték kenyerüket. A földmunkások mint „Ungagehá”-k (Magyar földre járók) bejárták az egész országot, messze be Erdélybe. Szanaszét az országban hol csatornákat, árkokat, vermeket ástak, hol folyókat szabályoztak, parkokban tavakat létesitettek, mocsarakat csapoltak, a Hegyalja magaslatait terrasszozták.
Hogy Meczenzéfen a hámoripart is már ősidőkben űzték, bizonyitja az a bérleti szerződés „mely szerint 1366–70 közt a prépost és konventje Tagnagol Illésnek három vashámor felállitására évi dij mellett ugyanannyi helyet engedett át a meczenzéfi határban”.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.