Nagyobb lendületnek azonban a hámoripar csak 1848. után örvendett és leginkább alsó-meczenzéfiek által emelkedett. De jelentékeny volt Felső-Meczenzéfen a szögkovácsolás, s néhány műhelyben még most is foglalkoznak vele. Ennek hanyatlásától fogva az Amerikába való kivándorlás tömegesen folyt annyira, hogy a város lakossága szemlátomás kezdett fogyni. Legujabban Szepességből Helmanóczról sokan beköltöztek, miáltal Felső-Meczenzéf mostani lakosságának közel egy negyede tót ajkuvá lett. A felső-meczenzéfi népnek főfoglalkozása, ez időszerint a földmívelés; mint Alsó-Meczenzéfen itt is a takarmány-termelésre fektetik a fősúlyt.
FELSŐ-MECZENZÉF. – A KATH. TEMPLOM FŐOLTÁRA. (Saját felvételünk)
A város házainak száma 184. A város közepén áll egy kis sétatér előtt az 1777-ben épült templom, melynek díszes főoltára a premontreiek régi jószói templomából került oda. Anyakönyvei 1688-tól vannak. A lakosság száma az 1890-iki népszámlálás szerint 1116; túlnyomó része róm. katholikus.
A község nevezetesebb épülete az emeletes városháza; tanácsterme régi fresko festményekkel van diszítve. Földszintjén vannak az elemi iskola helyiségei.
Megemlitendő még, hogy a Luczia-telep – melynek főkincse pátvaskövében rejlik, mely ott egész 20 m. vastagságig óriási mennyiségben fordul elő, legujabban a hatalmas Rimamurány-Salgótarjáni vasmű részvénytársaság birtokában – megteremtőjévé vált egy harmadik községnek, a mely a bányák közvetlen közelében a Borzóvölgyben épül. A Luczia-telepnek köszönheti e vidék vasutját is.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.