Nagybaracska.

Full text search

Nagybaracska.
Nagybaracska. A Duna mellett, Bátmonostortól délre fekszik, a bajai járásban. Nevével régibb feljegyzésekben többször találkozunk. Midőn 1318-ban Becsei Imre királyi adományképen megkapja Szigetet és Bátmonostort, a bodrogi főispán a határkijelölés alkalmával egy Barascha nevű faluról is említést tesz. 1410-ben Péter hájszentlőrinczi prépost tudatja, hogy a Bátmonostor 120melletti Baracska, melyet Tőttös újabban benépesített, s melynek tizedét Tőttös a prépostságnak adományozta, oly módon tartozik a tizedet szolgáltatni, a mint azt Tymak helység is teszi. 1416-ban Baracska Tőttös fiaié volt, hol a fehérvári káptalan tisztjei erőszakosságokat követtek el. A Holt-Dunát elrontották, Tótiból barmokat hajtottak el, az ide tartozó Acelas erdőt kivágták s a földet felszántva bevetették. A vármegye az ügyet megvizsgálta s erről a királynak jelentést tett. Ugyanaz ügyben 1419-ben a csanádi káptalan is tartott vizsgálatot. Baracska és Tymak új lakóinak tizedét régi szokás szerint az érsekség 1423-ban magának követeli a hájszentlőrinczi prépostsággal szemben. 1430-ban a kalocsai káptalan Bartáni Andrásnak baratkai birtokrészeibe Maróthi Jánost vezette be. A kalocsai érsek Tőttösnek Baracskán lakó jobbágyait 1450-ben, az ő érseksége idejére, a papi tizedek alól felmenti. 1455-ben a bácsi káptalan Nagyvölgyi Lászlót beiktatta az őt megillető részbirtokba. 1466-ban még a Tőttösöké. Tőttösi Lászlónak halála s a család magszakadása után a Várdaiaké örökszerzés czímén. Ugyanebben a században a Szekcsői Herczeg családnak is van itt része. 1472-ben s 1482-ben a Geszti család is földesúr itt. 1482-ben egyes részei zálogban voltak a Czoborok birtokában. 1521-ben Széll Márton vármegyei szolgabíró jelenti, hogy egy Baracskára vonatkozó ügyben vizsgálatot tartott. Baracska az 1522. évi dézsmajegyzékben is fel van sorolva. 1533-ban Apafiné Borbála, Kisvárdai István leánya, Baracskán levő birtokrészét Pusztaszentmihályi Tamásnak adta el. 1534-ben Horváth János és rokonai tiltakoznak Herczeg György ellen, a ki több bodrogmegyei birtokot, többek között Baratkát, melyre rokonságuknál fogva ők is igényt tartanak. Verbőczi Istvánnak akarja eladni vagy el is adta már. A török defterek a bajai nahijéban sorolják fel Baracskát 1580-ban és 1590-ben, 13 adózó házzal. 1658-ban Baracska nádori donáczió útján Serényi Pál birtoka lett. Az 1690-es években készűlt Marsigli-féle térkép Baracskát nem tűnteti fel, de helyette a mai Csátaljának megfelelő helyen van Totina, mely bizonyára a későbbi baracskai határban volt. Bács vármegyének első összeírásában, 1699-ben, Baracska is fel van sorolva, 26 gazdával. Olbernek 1703. évi összeírásában Baracska faluként szerepel. 1714-ben 22 szerb gazda s egy bíró volt Baracskán. 1727-ben 40 adófizető említtetik itt. 1740-ben szerb pap is volt a faluban. Baracskából többen a szomszédos Beloberdo pusztán telepedtek le. Nem lehetetlen, hogy a mai Baracska ennek a helyén van. Redl kamarai adminisztrátor, hogy többen is jőjjenek ide, 1742-ben az ott lakókkal szerződést kötött, s ide róm. kath. és magyar népet akart hozni, a kik azután Beloberdo pusztán kívűl a baracskaiak földjét kapják meg, és még Gyurits pusztában is elegendő földet. 1743-ban az újra telepített Baracskát Totinának is nevezik, a mely a XIII. században keletkezett bodrogvármegyei elpusztúlt Tóti helységnek elszlávosodott alakja. Ma már a baracskai határba olvadt. 1747-ben Baracskán kath. templomot építettek vesszőből, melyet 1789-ben állandó anyagból készült templommal helyettesítettek. Az 1760-as években a magyarok erősen özönlöttek ide; ezért Cothmann az itteni szerbeknek Stanisityot jelöli ki új lakásúl. Az 1768. évi kamarai térkép lejtős helyen, a Duna mellett tünteti fel Baracskát, a hol 182 magyar család lakik. Területe 2213 hold. A falutól nyugatra van egy erdős sziget: Iliman. E fölött a Duna partján van Kozara erdő s még fölebb Felső-erdő. Ezektől keletre mocsaras terület és Halasicza nevű halastó és a Holt-Duna-tó vannnak feltüntetve. A Holt-Dunába ömlik a Bátmonostor határa alól jövő Orsova halastó. 1772-ben volt itt az úrbéri rendezés. Baracska a Szekcső sziget mellett van említve s hozzátartozik Györgypuszta, mely tőle egy mértföldnyire van. A községben egy templom van, r. kath., a mely 1789-ben épűlt, míg a plebániát 1751-ben alapították. 1838-ban nagy árvíz öntötte el a községet. 1848 előtt földesura a kir. kincstár volt s most is a kinstári erdészetnek van itt nagyobb birtoka. A lakosság két temetkezési egyletet s egy olvasó-egyletet tart fenn. Az 1900. évi népszámláláskor Baracskán volt 4149 lélek 751 házban. Anyanyelv szerint: 3819 magyar, 253 német, 1 szerb, 76 egyéb. Vallás szerint: 4033 róm.kath., 4 gör. kel., 5 ág. ev., 92 izr., 15 egyéb. A község határa 7994 kat. hold, melyből a községnek 189, a kir. kincstárnak 2629, Horváth Imrének 581 holdja van. Van két országos vásárja. Postája helyben van, a távírója és vasúti állomása pedig Gara.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi