Nemesmilitics.

Full text search

Nemesmilitics.
Nemesmilitics. A zombori járásban, a telecskai fennsík déli szélén, Zombortól éjszakra fekszik, fölötte pedig Sára puszta. A község határában lehetett 121a mohácsi vész előtt Halmos, a melynek fennállásáról 1399-től 1521-ig fennmaradt adatok útján vannak bizonyítékaink, de azontúl említés sem történik róla. Topográfiája azonban arra utal, hogy Nemesmilitics körűl lehetett. A Militics név csak a török hódoltság idejében merűl fel. A török defterek nem említik ugyan, legalább nem ebben az alakban. De azért mégis volt itt valami kisebb telep, mely 1543-ban 16 frttal, 1650-ben ugyanannyi harácscsal adózott az érseknek. 1633-ban a nádor Kovácsy Miklósnak Sári és Meriticz nevű elpusztúlt falvakat vagy pusztákat adományozta és 1681-ben ugyanezt a két pusztát Balassa Ádám és neje Borhy Judit kapták. A Meriticz név többé nem fordúl elő és Sári szomszédsága miatt is csak a mai Nemes-Militics érthető alatta. Az 1700. évi Olber-féle összeírásban fel van sorolva Nagy-Militics, mely a török időkben is szokott a kalocsai érseknek adót fizetni és pedig szokatlanúl sokat, t. i. 30 frtot. Militics ekkor már puszta volt s a kamara bérbe szokta adni. 1720 körűl a zombori militárisok ragadták magukhoz Velki (nagy) Milisity és Drugi (Más) Milisity pusztákat s ezeket be is népesítették. Nagy-Milisty alatt a mai Nemes-Militics értendő, Drugi-Milisity pedig a zombori Sikara p. déli szomszédja volt. Midőn Zomborban a határőri miliczia 1745-ben megszűnt, akkor a vármegyei s kamarai körökben az az eszme merűlt fel, hogy Zombor legyen a vármegye székhelye és hogy a még gyér számú nemesi családok gyarapítására, a közeli kincstári puszták egyikén, nemesi községet telepítsenek. A választás Militics pusztára esett s a telepítés iránt a mozgalom 1747-ben meg is indúlt. A mint a telepítési szándék közhírré lett, Berecz János bezdáni nemes és társa Botka András, továbbá Bajcsi Antal és Mátyus Pál együttesen kezdték meg a telepítési engedély megnyerése iránti eljárást. Már 1748-ban több szabadkai bunyevácz nemes család költözött át a pusztára, melyet akkor Telecska pusztának is neveztek. Berecz és társai a vármegyétől és a kamarától az engedélyt megszerezvén, az idetelepedő nemesek 1750-ben a pusztát elfoglalták. A kamarai elnök és Rédl adminisztrátor e pusztát kizárólagosan csak nemeseknek határozták bérbeadni; ennek következtében az egész országból az elszegényedett nemesek ideözönlöttek, de szegénységükben alig tudtak itt megélni s ezért 1752-ben a vármegyétől segélyt kértek. Ugyanez évben alakúlt a róm. kath. lakosok részére a plébánia, de a templom csak 1818-ban épűlt és 1842-ben restauráltatott. Nemes-Militics község így alakúlt nemesi közbirtokosságá, statutumát pedig 1758-ban kapta meg, mely szerint a közbirtokosság külön önkormányzattal bírt. A nemes lakosok ezúttal tagjai voltak a községi gyűlésnek, mely 12 tanácsesküdtet választott s ezek közűl kerűlt ki évenként a hadnagy, a ki később kapitány czímet viselt. A helység, melyhez Gyurgyin puszta is tartozott, még 1763-ban is egyszerűen csak Militics nemes községnek neveztetik, a megkülönböztető Nemes-Militics név csak későbben jött divatba. A község a vármegyei életben jelentős szerepet játszott. 1771-ben 60 nemes család lakott e községben. 1848 előtt birtokosai voltak Czintula János, Körmendy János, Alföldy Lajos, Odry József consiliárius alispán, Knézy Antal alispán, Pál Antal későbbi alispán, a Piukovics, Hajnal, Kijevics családok és mások. Egy hivatalos irat aláírása 1780-ban, így szól: „Nemes-Militics hadnagya, tanácsa s az egész község.” A kamara az idetelepített 36 nemes családnak a község határát a telepítési szerződés szerint csak bérbe adta, de miután a község a határt 40,000 frton kiváltotta a kamarától, a királyi adományt a nemesi birtokokra a nemesi családok 1803 decz. 9-én kapták meg. E családok közűl nagyobb birtokúak voltak: Alföldy István, János, József és Ferencz; Czintula János. 1895-ben Etlényi Ferencz; Kuluncsics János, József, Gyula, Ágost és Viktor. Ezek a családok nemesi előnévűl meg is kapták a nemesmiliticsi nevet. A község 1805-ben, a királyi adomány után, a vármegyétől újabb statutumot kapott, a mely az előbbinek lényegét nem változtatta meg; az elüljáróságot olyképen szervezte, hogy a község ügyeit a kapitány, hat esküdt s egy jegyző vezette. A község pecsétje 1791-ből való. Vésetén, pajzsban, kétfarkú oroszlán kivont karddal látható. Sisakdísz: a pajzs alatt növekvően. Az iparos-czéhek, lakatosok, ácsok stb. 1815-ben kaptak szabadalmat. Nemes-Militicsen 1828-ban a nemeseken kívűl 103 lélek, 27 házas zsellér, 23 házatlan zsellér és 13 iparos lakott. Az 1900. évi népszámláláskor 3803 lélek lakott itt 784 házban. Anyanyelv szerint: 2115 magyar, 146 német, 61 szerb, 1478 bunyevácz. Vallás szerint: 3670 róm. kath., 59 gör. kel., 2 ág. ev., 8 ref., 12264 izr. Határa 11931 kat. hold. Nagyobb birtoka van benne Vámos Manónak. A lakosság önsegélyző és temetkezési egyletet tart fenn. Ide tartoznak a Jegyző-, Posta-, Pap-, Kajcs- és Barásdűlő nevű határrészek. Nemesmiliticsnek van vasútja, postája, távíróhivatala és két országos vásárja. E község közelében feküdt hajdan Halmos falu. Ez 1399-ben a Régyi és a Czobor család birtoka, melyet az utóbbiak, egyéb birtokaikkal együtt, 1403-ban elveszítettek ugyan, de később ismét visszanyertek. 1448–67 között részben a más helyen leírt Buki sorsát osztotta. 1481-ben a Petykei család volt a birtokosa. – Itt valahol feküdt Vanna is, 1422-ben a Lévai Csehek birtoka.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi