Palona.

Full text search

Palona.
Palona. A palánkai járásban levő Plávna (ma Palona) kir. kincstári falu, Bácstól délnyugatra a Duna mocsarai között és a Vajas folyónak keleti oldalán fekszik. Ez volt a már 1522-ben említett Palona nevű falu, a mely az akkori dézsmalajstrom szerint adózói száma után (58) ítélve népes falu lehetett. A török defterek 1553-ban már Palavna néven említik a bácsi nahijében. A török korban változtatta nevét Plávnára, a melyet 1904-ig meg is tartott. A defterek szerint 1553–54. évben 4 adózó és 13 nem adózó házzal, továbbá 1570 körűl 23 és 1590-ben 27 adózó házzal bírt. A török hódoltság után is fennállott e falu és a Läperger-féle 1691–93. évi, a bácsi prépostság tizedét illető kimutatásban is bennfoglaltatik: Bács, Kajkovszelo (?), Novoszelo, Plávna, Bogojeva, Bogyan, Bukcsinovácz, Apra (?). Bács vármegye első összeírásában 1699-ben 18 gazdával szerepel s összesen 6 lova, 16 ökre, 18 tehene, 22 borja, 38 juha, 11 disznaja, 42 méhkasa volt, továbbá 11 kapa szőlője, 18 hold szántóföldje és 5 hold árpája. 1715-ben csak 11 adófizető gazdája, 1722-ben pedig 23 adózója volt. Cothmann 1763-ban Bukinból Plávnára jött át, ez kamarai falu volt csekély terjedelmű határral. Lakossága róm. katholikus sokaczok, a kik a szomszéd Morgas puszta szántóföldnek használt kis részét bérben mívelték. A morgási erdők mellett voltak a plávnaiaknak szintén szép tölgy- és cserfa-erdeik. A falu úrbéri rendezése 1772 június 27-én volt. E helység határai az 1768. évi kamarai térkép szerint kelet felé a Moroczka erdő, ettől ismét keletre Vrtok erdő és Viczka erdő. A falutól éjszaknyugatra van egy Zsotrog nevű halastó. Az 1880. évi katonai mappán Moroczka helyén egy Zsír és lejebb Srednya-suma nevű erdő van jelezve, a Zsotrog helyett pedig Sviniart látni. 1826-ban egy Csupalia dűlőt Novoszeló magának követeli és egy Bravszkoustye nevű nádas mocsárra Bogyán tart igényt. Jankó János (Adatok Bács B. sokaczok néprajzához) 90 határrészt említ, ezek között: Moroczka, Zsotrog, Jankovácz, Csupelia, Morgács, Kalos, Tuk, Vrtop, Veranyak, Debelják. A róm. kath. parókiát 1761-ben szervezték, de anyakönyvi feljegyzések már 1756 óta vannak. A Szt. Jakabról czímzett templom előbb ideiglenes, később szilárd anyagból épűlt, 1809-ből való. Mint rendesen más falvaknak, úgy Plávnának pecsétje is falusi jelvényeket tüntet fel: csoroszlya, szántóvas, kalász, alatta keresztbe téve ásó vagy kapa. Két ilyen, némileg eltérő vésetű pecsétet használtak az 1740-es években. A községet 1411876-ban árvíz, 1886-ban nagy tűzvész sújtotta. Az 1900. évi népszámláláskor Palonán volt 1903 lélek 359 házban. Anyanyelv szerint 138 magyar, 584 német, 1161 sokacz, 12 tót, 8 szerb. Vallás szerint 1836 róm. kath., 30 gör. kel., 3 ág. ev., 3 ref., 17 izr. 14 egyéb. A község határa 10,527 kat. hold. Ebből 1893-ban a községé 1022, a kincstáré 6449 hold volt. A község határában vannak: Zsidóduna, Vajas, Makkos, Cseres és Barkás. Az ú. n. Parlagi szőlőkben a Bácsújlak felől jövő út mellett egy régi nagyobb földvár található. A lakosság temetkezési és önsegélyző egyesületet tart fenn. Fiókja van itt a Délmagyarországi gazd. egyesületnek. Posta helyben, távíró Bács, vasúti állomás Paripás. E község környékén három helység pusztúlt el. U. m. Hullatag, mely 1448-ban szerepel és nagyjában Buki sorsát osztotta. (Erről más helyen van szó. 1480-ban a Sápi Szentbertalani család birtoka. Két évvel később a Patolcsiaké és még 1525-ben is ők az urai – Sáp falu ugyanazon a sorson volt. – Gyümölcsény 1334-ben érseki birtok, melyet másért cserél el.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi