Paripás.

Full text search

Paripás.
Paripás. A hódsági járásban van Liliomos és Bács között. Előbbi neve Parabuty. A templomi könyvek feljegyzései szerint már 1700-ban voltak itt letelepűlt szerbek. 1715-ben van négy adófizetője. 1722-ben már falunak írják. A következő években többször szerepel az adólajstromban. 1767-ben volt itt az első német telepítés. Az 1768. évi kamarai térkép szerint Parabutyon 113 szerb család lakik, a falu területe 4431 hold, 110 telekkel. A falu a kamarától bérli Csakovácz pusztát (1984 hold) és Goloszelistye pusztát (2008 hold.) Mindkét puszta a falu fölött van. A régi falunak helye a mostani falutól éjszaknyugatra, Hódság felé van feltüntetve. 1772 július 24-én volt a falu úrbéri rendezése, mikor az említett két pusztát meghagyták birtokában. 1781-ben németek telepedtek ide Hódság, Filipova s Karavukováról. Így 1782-ben is jöttek be németek nagyobb számmal Bukin, Novoszeló s Gajdobrából. A betelepülők a kincstártól 60 házhelyet, üres telkeket, három évi szabadságot és 18 forintot kaptak egy-egy ház építésére. 1786-ban már külföldi németek is jöttek, a kik egyenként házat, kocsit, tehenet, lovat kaptak. Az 1805-iki úrbéri új rendezés szerint volt itt 160 adóköteles és 7 szabad telek. Ezekből 98 telek a katholikusoké, 62 a szerb gazdáké. A szerb és a kath. papnak 1–1, a tanítónak 1/2, a jegyzőnek 1 1/4, a községnek 1 5/8, a mészárszéknek 1/2 szabad telke volt. Fölös föld 5/8 sessio. A szerb és a német lakosság között, mivel földjeik nem voltak egymástól elkülönítve, sok kellemetlenség volt. Ezért a szerbek sok évi megfontolás után 1816-ban készek még áldozatok árán is megszüntetni a mostani állapotot, ha földjeiket külön testben kapják ki. Eziránt kérvényt is adtak be a vármegyéhez. Ipara ekkor már virágzó volt. 1840-ben kaptak czéhszabadalmat az asztalos, lakatos, ács, kovács, szabó, takács stb. czéhek. A róm. kath. lelkészség 1767-ben szerveztetett. Nep. Szt. János tiszteletére emelt temploma 1811-ben épűlt és 1880-ban renováltatott. A gör. kel. templom 1775-ből való. A községnek ismert régibb pecsétje 1743-ból való. Az 1900. évi népszámlálás szerint Parabutyon 764 házban 4347 lélek volt. Anyanyelv szerint így oszlottak meg: 3643 német, 475 szerb, 194 magyar, 32 tót és egyéb. Vallás szerint volt 3725 róm. kath., 454 gör. kel., 94 izr., 37 ág. ev., 32 egyéb. A község határa 9109 kat. hold. Van a községben kaszinó, temetkezési egyesület, ifjusági egyesület és a megyei gazd. egyesületnek fiókja. Van téglagyár. Itt feküdt, nem messze a községtől hajdan Varjad falu. 1425-ben csak a Kéméndi család előnevében van említve, de 1433-ban már a Varjadi család is szerepel, 1457-ben pedig a Varjadi Császár család is. 1480-ban a Csobai és a Derzsi, 1499-ben pedig a Sántha család előneveként is szerepel. 1522-ben a megyei dézsmalajstromban még megtaláljuk, de azután nyoma vész. – Másik ily helység Mácsa, mely 1406-ban a Doroszlai Kis családé, később a Maróthiaké, majd ezek révén 1477-ben a Báthoriaké. – Itt lehetett valahol Tolmács is, melynek viszonyairól csak annyi tudható, hogy a XV. században fennállott. 1506-ban a Kenderesi családnak előneveként van említve.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi