Sztapár.

Full text search

Sztapár.
Sztapár. Az apatini járásban, Apatintól keletre, a Ferencz-csatorna alatt fekszik. Első említését 1740 körűl találjuk, a midőn a zombori határőri milicziáról azt olvassuk, hogy többi között egy Stapari nevezetű pusztát használ. 1749-ben még puszta volt, a következő évben azonban Bukcsinováczból (Apatin alatt) és Vranyosevóból (Apatin fölött Vranyos) a nép Sztapár pusztára telepedett. E két régi lakóhely neve mai is megvan Sztapár határában. A buksinovóiak a Popin zid (a pap falá)-tól délre, a vranyesevóiak attól északra laknak a faluban. Később P.-Szentivánból és Bresztováczból is ide költöztek a szerbek, s így a falú nagyon gyarapodott, s már 1753-ban építettek gör. kel. szerb templomot. 1757-ben 2000 frt adó volt a falura kivetve. Cothmann 1763-ban Sztapárt igen rendezett és szép falunak mondja, a milyen szerb falu az egész Bácskában nincs több. Földje nem igen termékeny, de a falu Oblicza és Preradovith pusztákat bérli s így elegendő földje van. Az 1768. évi kamarai térkép szerint Sztapár faluban 180 szerb család volt. A falutól keletre van Oblicza puszta, tovább keletre Preradovity puszta, ezek alatt Szamovoricza puszta. E három puszta nem a falu tartozéka, csak bérlik. 1772-ben volt úrbéri rendezés, mikor e pusztákat úrbérileg a falu határához csatolták. 1891-ben a sztapári uradalmat 660,000 forinton Haas és Deutsch budapesti czég vette meg. A község régi pecsétje 1777-ből való. Az 1900. évi népszámláláskor Sztapáron volt 5571 lélek 1061 házban. Anyanyelv szerint: 5268 szerb, 201 német, 85 magyar, 17 egyéb. Vallás szerint: 5252 gör. kel., 233 r. kath., 290 ág. ev., 31 ref., 15 izr., 11 egyéb. A község határa 14,365 kat. hold. A lakosoknak olvasó-egyletük van. Takarékegylet is van, szövetkezeti alapon és földmíves munkásoknak egyesülete. A helységnek eddig használt Ósztapár neve helyett az 1904. évi miniszteri rendelet szerint Sztapár lett hivatalos neve. A község határában a zombori Zsarkovácz-szállások felé, hosszú földhát van; rajta három halom s ennek közelében egy régi földvár látható. Posta, távíró, és vasútállomás helyben. A határában feküdt hajdan Szent-Miklós, Szent-Katerina és Kenyeres. Az első a Maróthiak birtoka volt, melyet cserében szereztek meg. 1477-ben a Bátoriaké lett, de a Szentgyörgyi grófok is igényt 161tartottak reá. – A második a már máshol említett Paznak és a harmadik helység az ugyancsak más helyen tárgyalt Erős sorsát osztotta.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi