Szent-Iván napja. A tűzugrás.
Szent-Iván napja. A tűzugrás.
A Szent-Iván nap előtti estén a leányok és legények a község határának régi időtől e czélra használt helyén szoktak összegyűlni. Itt tüzet raknak. Ha már magas lángok lobognak, a leányok és legények dalra kelnek. Dal közben a legények a tűz mellett jobbról és balról sorakoznak, a leányok pedig a tűztől tizenöt-húsz lépésnyire hátrálnak. A leányok egyenként, nekibátorodva, a lángokon keresztűl ugornak, vagy legalább iparkodnak ugorni. Ha valaki teljesen átugorta a tüzet, akkor a legények, mint bírálók, kihirdetik, hogy ez a leány jövő évre ilyenkor már férjnél lesz. Ha a leánynak közvetetlenűl a tűzmáglya előtt inába száll a bátorsága és nem mer átugrani a tűzön, vagy ha ugrik ugyan, de a tűzbe belebukik, a legények hahota és nevetés között kihirdetik, hogy a leánynak fog ugyan akadni szeretője, de esztendőre ilyenkor már megcsalja és elhagyja. Minden bírálat után egy-két percznyi szünet következik, mire ismét más leány próbálja szerencséjét. Ha már valamennyi leány meghallotta a reá vonatkozó ítéletet, vége van a tűzugrásnak.
Mások a mező szélén raknak tüzet s égő üszökkel megkerülik a vetéseket. Ismét mások az erdő tövében tüzelnek s dalolnak, kólóznak körülötte, az égő zsarátnokot elviszik a házakhoz, a kertbe teszik, hogy a hernyó el ne pusztítsa a gyümölcsfákat, vagy a vetés közé, hogy az üszög bele ne essék.
A Szent Iván-nap estéjét dallal és kólóval ünneplik. Szalmarakásokat, illatos füveket gyújtanak meg, dalolva:
Szent Iván virágos, – Éjszakád világos. – Míg előtted leszünk, – Tiszteletet teszünk, – Addig légy világos, – Azután homályos.
Úgy vélekednek, hogy a tűzre tett illatos füvekkel a sárkányokat és ördögöket elűzik, hogy ártalmas fergeteggel a vetésben kárt ne tegyenek s a kutakat, forrásokat meg ne mérgezzék. Néha e czélra csontból, szemétből, ringy-rongyból bűzös füstöt támasztanak, hogy az ördögöt és más rossz szellemeket elűzze. A tűzhöz a koszorúkkal és csengetyűkkel földíszített marhákat is odahajtják, hol szájukat fölnyítják, a tűz lángja felé tartják, hogy mindennemű nyavalyától 386mentek legyenek. A leányok körűltánczolják a tüzet, melyet a gazdalegények élesztenek. Ha a tűz soká eltart az évben jó esztendő és sok lakodalom várható.
Harmatszedés. (Roszulya.) Ha valamelyik gazdának a tehene kevés tejet ad, azon csakis Szent Iván napján lehet segíteni. A ház gazdaasszonya ugyanis kimegy Szent Iván napjának hajnalán a mezőre és ott teljesen levetkőzik. Így meztelenűl előveszi azután nagy fehér vászonkendőjét és ezzel fölszedi a fűről a friss harmatot. Ha a kendő már átázott, akkor előveszi a magával hozott bögrét, hogy a fehér kendőt kifacsarja és a kicsepegő nedvet a bögrébe felfogja. Ha a tehén e nedvet megissza, úgy jó tejelő lesz belőle és egész évben lesz tej a gazdájának.
