Betelepülések. Újabb települők.

Full text search

Betelepülések. Újabb települők.
A bunyeváczság egyik történetírója azt hiszi, hogy e nép már a XVI. században a török hadakkal, részben pedig apró rajokban, mint török jobbágy jött e vidékre. A vele foglalkozó írók nagyobb része azt vallja, hogy a bunyevácz és sokacz nép a török hódítás vége felé, nevezetesen a XVII. sz. folyamán költözött át. A bécsi udvari haditanács levéltárában levő adatok szerint Markovics és Vidákovics nevű vezéreik 1687-ben, tehát Buda visszafoglalása után, arra kérték Miksa bajor választófejedelmet, császári fővezért, a ki az időben a megye felszabadításával lévén elfoglalva, Szireg mellett táborozott, hogy mintegy 5000 főnyi seregükkel és hozzátartozóikkal török területről a Bácskába áttelepűlhessenek s a törököktől már visszafoglalt városokban: Szegeden, Szuboticzán (Szabadkán), Baján, Bácsban stb. helyőrségi szolgálatot teljesíthessenek. Ezek 18 ferenczrendi vezetése alatt menekűltek el otthonukból, valószínűleg a császári fegyverek szerencséjének hírére. Miksa 1687 júl. 9-én kelt levelében a bécsi udvari haditanács pártfogásába ajánlotta kérelmüket, a mely Caraffa kedvező véleménye alapján az engedélyt megadta. A bunyeváczokat erre Bács, Baja, Szabadka, Zombor és Szeged városokba helyőrségi szolgálatra beosztották. Szabadkán a nevezett év deczemberében már rendes keresztelési anyakönyv vezetését kezdik meg. Az odavalók Rákóczi szabadságharcza idején Szegedre és Péterváradra vonúlnak, a honnan hét év múlva visszatérnek s részben Zomborban telepszenek meg, ez utóbbi városban azért, mert a vármegye székhelyét Bajáról oda tették át. Belgrádnak 1717-ben Savoyai Jenő herczegtől történt bevétele után szintén tömegesen telepednek le szerbek és bunyeváczok az ország déli részein. A két nép együtt katonáskodott a határőrvidéken, de nem a legjobb egyetértésben. Szabadkán 1743-ban a határőrvidéki szervezetet végkép megszüntetik a bunyeváczok utánjárására. A szerbek elköltöznek a városból, a melyet a kir. privilégium kizárólag a róm. kath. lakosságnak adott át. Ez időtől kezdve vezérszerepét 396e városban mindmáig megtartotta. Már az első települők közűl is jutott Bajára és Zomborba is. A második raj megérkezésekor már volt bunyevácz lakossága Bácsalmásnak, Bajmoknak, Bajsának (magyarral és tóttal együtt), Csantavérnek (magyarral). A bácskai bunyeváczság második középpontján, Baján, a canonica visitatio szerint, 1731-ben a két templom közűl az egyik a dalmatáké, a másik a magyaroké és tótoké. Fiókközségében, Felsőszentivánon, ugyanakkor 25 bunyevácz család lakott; Gara lakossága ugyancsak 1731-ben kizárólag bunyevácz s németsége csak a XIX. század elején kezdett tért foglalni. Csávolynak 1740-ben szintén tiszta bunyevácz lakossága van; Nemesmiliticset és Csonoplyát egy 1750-iki adat hasonlóképen bunyevácz községnek mondja.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi