Szabadka közoktatása.

Full text search

Szabadka közoktatása.
Szabadka sz. kir. város oktatásügye az ország harmadik városához illő színvonalon áll. Az utolsó népszámlálás szerint a város összes lakossága 82,122 volt. A lakosok 56%-a magyar, 2%-a német, 3%-a szerb, 39%-a bunyevácz.
E város tanügyének első nyomait a fárai és káptalani iskolákban találhatjuk fel. A törökök kiűzetése után is folyik ez iskolákban a tanítás. A XVIII. század elején a templomban alkalmazott kántor az értelmesebb és gazdagabb szülők gyermekeit a hitoktatáson kívűl egyéb ismeretekre is tanította. Az 1732–1733. évi adakozási lajstromban Mialtró Jakab világi tanító nevére akadunk. E tanító utódja Romics volt. A városi tanács 1743-ban Kádár János tanítót szerződtette azzal a kötelezettséggel, hogy 74 frtért a város egész kath. 423ifjúságát tanítsa. E tanító fizetését a magyar nyelv sikeres tanításáért a városi tanács két frt, három mérő búza és egy mázsa hússal megjavította. Említésre méltó, hogy a város 1748-ban a hittan oktatására Rózsafa Mária személyében külön tanerőt alkalmazott. Minthogy egy tanerő kevésnek bizonyúlt, az 1763. évben két férfi és két nő alkalmazásáról gondoskodtak. 1776-ban a város a német iparosok gyermekei részére külön német iskolát állított és egy Schmidt nevű közkatonát alkalmazott tanítóúl.
A Ratio Educationis megjelenése után négy tanítói állást szerveztek és az iskola igazgatásával Jószich Péter tanácsost bízták meg. Az 1786. és 1791. években a külvárosok részére egy-egy iskolát, a belvárosi leányok részére pedig külön leányiskolát építettek. Azonban a város 1793-ban a tanügyi kiadásokat megsokalván, a negyedik osztályt beszüntette s miután a főelemi iskola III. osztályát a gimnáziumhoz csatolták, az eredetileg négy osztályból álló főelemi iskola kétosztályúvá lett s ez állapotban maradt 1844-ig. Az főelemi iskola III. osztálya 1846-ban újból menyílt s a város 1847-ben az iskolákkal behatóan kezdett foglalkozni, de a szabadságharcz a tanügy fejlődését egy időre megakasztotta.
A város tanügye 1850-ben a temesvári tanhatóság alá kerűlt. 1852-ben már 17 tanító volt alkalmazva a város területén. A cs. és kir. helytartótanács utasítása alapján a városhoz tartozó szállások tanköteleseinek iskoláztatására is gondot fordítanak és 1859-ben Ludason, 1861-ben Ludasbíbiczháton, 1863-ban Felsőcsíkérián állított a város egy-egy iskolát.
Az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. életbeléptetése után a törvényhatóság községi jellegűeknek nyilvánítván iskoláit, a népoktatásügy rohamosan fejlődött. Már 1878-ban 40 városi és 6 szállási köztanító volt alkalmazva. Azonkívűl gör. kel., izr. iskola és négy községi kisdedóvó is volt. Az iskolák a törvényes követelményeknek meg nem felelvén, a város 1892-ben öt iskolának 44 tanteremmel való felépítését elhatározta s e czélra 500,000 koronát fordított. A felépített iskola-épületek pedagógiai, s egészségügyi szempontból a legkényesebb igényeket is kielégítik és minden tekintetben mintáúl szolgálhatnak bármely nagy városnak; az iskola-épületek díszére válnak Szabadkának.
Valamennyi községi elemi iskola és kisdedóvó, tanítási kötelezettség nélkül felügyelő-igazgatóra van bízva. A felügyelő-igazgató tisztet Meznerics Ferencz tölti be, a ki szaktudásával és lankadatlan buzgalmával a város tanügyét sikeresen igazgatja.
A községi elemi iskolákon kívűl fennáll a város területén egy községi polgári fiú, egy községi polgári leány, egy róm. kath. polgári leány, egy községi iparos- és egy községi kereskedő-tanoncziskola, továbbá kilencz községi és egy magán-jellegű, összesen tehát tíz kisdedóvó. Az összes felsorolt tanintézetekben magyar nyelven folyik a tanítás.
A városi törvényhatóság területén az 1906–7. tanévben összeíratott 16,321 tanköteles, ezekből 6–12 éves fiú: 5843, 6–12 éves leány: 5636, 13–15 éves fiú: 2613, 13–15 éves leány: 2229; hitfelekezetek szerint: róm. kath. 15,318, görög keleti: 500, ág. h. ev.: 31, ref.: 122, izr. 350; anyanyelv szerint magyar: 9458, német: 196, szerb: 500, bunyevácz 6167. Tényleg iskolába járt a tankötelesek 60%-a.
A város óriási határában fekvő tanyákon négy éven belűl 40 új állami elemi iskolát fognak állítani. Jelenleg a tanyákon már 32 állami elemi iskola működik. A 40 új iskola felállításával a tanyai áll. elemi iskolák száma 72 lesz. A tanyai iskolák czélszerű elhelyezésével az összes tankötelesek iskoláztatása biztosítva lesz.
A városi törvényhatóság területén az állami felsőbb leányiskolán és tanítónőképzőintézeten kívűl volt összesen 47 tanintézet és pedig jelleg szerint: állami 31, községi 11, róm. kath. kettő, gör. kel. kettő, izr. egy. Fokozat szerint: elemi iskola 44, polgári iskola 3. A tankötelesek neme szerint: tisztán fiú 6, vegyes 34, tisztán leány 7. Tanítási nyelv szerint: magyar 45, szerb 2.
A városi törvényhatóság a községi elemi és polgári iskolák fenntartására fordít évente 321,773 koronát. A tanítók fizetésének kiegészítésére és korpótlékára 28,100 korona államsegély van engedélyezve.
Az alkalmazott tanítók és tanítónők száma 131, kik valamennyien szabályszerű képesítéssel bírnak és a magyar nyelvet oktatói képességgel beszélik.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi