Úvidék oktatásügye.

Full text search

424Úvidék oktatásügye.
Újvidék szabad királyi város közoktatása is kitűnően van berendezve. A város lakosainak száma 29.296. Ezek közűl 35% magyar, 22% német, 33% szerb, 5% tót, 1% kisorosz, 2% horvát, 2% egyéb. A török hódoltság után erőteljes fejlődésnek indúlt. Népe részben telepítés, részben bevándorlás következtében temetesen szaporodott, s virágzó ipara és kereskedelme miatt az 1748. évben szabad királyi várossá emelték.
A katholikusoknak már 1702-ben volt kis kolóniájuk, 1718-ban plébániát is nyertek. Az első tanítói állást már 1726 szeptember 2-án szervezték, s javadalma 50 forint s négy öl fa volt. 1765-ben már két tanító volt, egyik sokacz, a másik német. A város 1806-ban három tanítóval bíró főelemi iskolát szervezett s felügyeletével egy tanácsost bízott meg. Az ismétlő oktatást s ezzel karöltve az iparos- és kereskedő-tanonczok vasárnapi iskoláztatását már 1728-ban elrendelték. 1847-ben az ismétlő iskolásokat nem szerint tanították.
A görög keleti népiskola tanítóiról a határőrvidéki helységekben, melyhez Újvidék is tartozott, a bécsi kormány gondoskodott. A hadi kormány minden határőrvidéki helységben egy telek földet hasíttatott ki a tanító számára. Újvidéken a görög keleti szerb iskola 1725-ben keletkezett. A határőrség 1751-ben megszűnvén, megindúlt a kánonszerű egyházközségek s velük együtt a triviális iskolák szervezése is, melyekben az oktatás és nevelés kizárólag az egyház szükségeihez és körűlményeihez alkalmazkodott.
Az izraelita lakosok Újvidéken már 1743-ban szervezett testületet alkottak. Már ebben a korban bírájuk, rabbijuk és tanítójuk volt.
A ref. lakosok 1829-ben szervezkedtek anyaegyházzá és ez időtől fogva áll fenn elemi iskolájuk. A szép fejlődésnek indúlt tanügy az 1848–9. évben kitört szabadságharcz alatt teljesen megsemmisűlt. Maga a város is egy évnél tovább hevert romokban. Iskoláról és közoktatásról szó sem lehetett. A róm. kath. iskola csak 1851. év őszén nyílt meg újból. A következő évben már két tanítót találunk ez iskolánál. Újvidék város tanítói 1860-ig, mint a katonai határőrvidék kötelékébe tartozó tisztviselők, karddal jártak s így is tanítottak.
1868-ban Újvidék polgársága is élt törvényadta jogával és minden felekezet saját autonómiája keretében szervezte iskoláit. A város azonban a hitfelekezeti iskolákat majdnem az összes fenntartási költség erejéig segélyezi. A törvényhatóság az 1891. évben hozott határozata értelmében minden egyes férfi-tanítóra 1400 koronát, minden egyes nőtanítóra 1200 korona évi segélyt nyújt minden hitfelekezetnek. A hitfelekezeti iskolák évi segélye 1893-ban 54,600 koronát tett ki. A változott életviszonyokhoz képest a tanítók javadalmazásának az 1906. évben újból való rendezésekor, a városi segélyt a férfi-tanítói állásokra 2000 koronában, a nőtanítókra pedig 1700 koronában állapították meg.
Az 1868. évi népoktatási törvény nyomán egy állami polgári fiú- és leány-, továbbá egy görög keleti szerb polgári leányiskolát, valamint róm. kath. felső leánynépiskolát és végre az ipartörvény életbeléptetése után egy iparos- és egy kereskedő-tanoncziskolát szerveztek.
Különösen kiemelendőnek tartjuk az állami polgári fiú- és állami polgári leányiskolának nemcsak a város, hanem annak környékére is kiható kultúrális hatását. Az állami polgári leányiskola élén Nemessányi Adél igazgatónő áll, ki ez intézetet magas színvonalra emelte. Az intézetnek mind a négy osztálya párhúzamos s már népességénél fogva is az ország egyik legvirágzóbb tanintézete. A hivatásérzettől áthatott derék tanári testület teljes odaadással s nemes ambíczióval terjeszti a magyar kultúrát a vármegyének e déli részén fekvő, nemzetiségektől körűlvett és lakott városában. Az állami polgári fiú-iskola a város kereskedelmi és ipari életére átalakító hatást gyakorolván, magyar nemzeti szempontból valóban jótékonyan s áldásosan működik. Az intézet kitűnő vezetését és szükségességét annak látogatottsága bizonyítja leginkább. A növendékek száma évről-évre növekedőben van s ez örvendetes körűlmény miatt a kultuszminisztérium a polgári fiú-iskola I. és II. osztályát párhúzamosította.
A felsorolt népoktatási tanintézeteken kívűl van a város területén három községi, egy római katholikus s egy görög keleti, összesen öt kisdedóvó. A gör. keleti óvoda kivételével a többi kisdedóvó magyar foglalkozási nyelvű.
A városi törvényhatóság területén az 1906–7. tanévben összeírtak 5592 tankötelest, ezekből 6–12 éves fiú: 1917, 6–12 éves leány: 1825, 13–15 éves 425fiú: 1015, 13–15 éves leány: 835; hitfelekezet szerint: róm. kath.: 2094, görög katholikus: 75, görög keleti: 1899, ág. ev.: 483, ref. 589, izr.: 444, baptista: 8; anyanyelv szerint magyar: 2580, német: 784, szerb: 1879, tót: 177, kisorosz: 68, egyéb: 104. Iskolába eljár 3916, vagyis a tankötelesek 70%-a.
A városi törvényhatóság területén volt összesen 15 népoktatási tanintézet és pedig jelleg szerint: állami 2, róm. kath. 3, gör. kath. 1, gör. kel. 6, ref. 1, ág. ev. 1, izr. 1. Fokozat szerint: elemi iskola 11, felső népiskola 1, polgári iskola három. A tankötelesek neme szerint: tiszán fiú 2, tisztán leány 4, vegyes 9. Tanítási nyelv szerint: magyar 8, szerb 6, kisorosz 1.
E tanintézetekben az alkalmazott tanítók és tanítónők száma 76. A tanerőknek a törvényben előírt képesítésük megvan. A magyar nyelvet oktatói képességgel, három kivételével, valamennyi tanító beszéli. A gör. kath. és gör. kel. elemi népiskolákon kívűl az összes népoktatási tanintézetekben magyar a tannyelv.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi