A r. kath. egyház.

Full text search

A r. kath. egyház.
Szabadka lakossága egyházi szempontból a mohácsi vész előtt a szegedi esperességbe volt beosztva s világi papok gondjaira volt bízva. A helység akkora volt, hogy külön templommal s plébánossal bírt. A templom azonban a török időkben nyom nélkül elpusztúlt s a lakosság templom s külön lelkészek nélkül élt, csak néha jöttek át vigasztalásukra Szegedről ferenczrendi szerzetesek.
1686 óta már állandóan itt tartózkodott egy Bertalan nevű szerzetes s ő, valamint utódai, matrikulás könyvet is vezettek. Lakásuk és kápolnájuk a „kúlá”-nak nevezett régi vár alsó részében volt, míg a felső részt a miliczia kapitánya 195foglalta el. 1710-ben már véglegesen a ferenczrendi szerzeteseket rendelték ide lelkiatyákúl. A lakosság szaporodásával több lelkészre is volt szükség s így a kastélyban levő régi lakóhely elégséges nem lévén, a kastély mellett vályogból is rezidencziát építettek. 1724-ben pedig, midőn a milicziai kapitányok a kastélyból kiköltözni kényszerűltek, a haditanács ezt a barátoknak engedte át. Erre ők 1730-ban hozzáfogtak az átalakításhoz, a közfalakat lebontották, bolthajtásokat építettek s az egészet templommá alakították át. E munkával hat év alatt készűltek el. 1736-ban a templom mellett egy új klastrom építéséhez is hozzá kezdettek.
1773-ban nagy változás állott be, a mennyiben a plébániát elvevén a barátoktól, világi papokra bízták s már október 1-én az első világi pap-plébános kezdette meg itt működését s addig is, míg az új plébánia templom felépűlne, a mostani Deák Ferencz-utczában 1738-ban épűlt Rókus-kápolnát alakították át templommá. A szent Teréznek szentelt templom építése még ez évben megkezdődött ugyan, de igen lassan haladt s bár még be sem volt fedve, 1778 április 26-án már misét tartottak benne. A templom ünnepélyes felszentelése 1798-ban ment végbe. A paplak alapkövét 1806-ban tették le s 1809-ben teljesen elkészűlt, de 1888-ban újabb átalakításokat s újításokat végeztek rajta.
1786-ban a lakosság szaporodtával a plébánia felosztásának eszméjével kezdett foglalkozni a tanács, azonban a terv pénz hiányában egyelőre nem volt megvalósítható. Csak 1820-ban vették ismét elő e tervet s 1829-ben a szentgyörgyi és a rókusi városrészekben ideiglenes templomhelyiségeket építettek. Ezek azonban nem voltak elégségesek a hívek befogadására; az ügy sokáig húzódott, végre csak 1896-ban épűlt fel az új díszes szt. Rókus s két év múlva a Szt.-György-templom, mindkettő külön-külön plébániával. 1832-ben már Ludas is templomot kapott, 1860-ban plébánosa is lett. Újabban több pusztai templom építését is tervezik.
Az első r. kath. temető a mai Rókus-kápolna helyén volt, mely akkor még a városon kívűl esett. A város terjeszkedésével a temető helyét is mindíg kifelé tolták. 1777-ben már öt temető volt a városban: egy a zombori, egy a zentai és egy a zimonyi-út végén, külön egy szerb temető a városliget keleti oldalán s külön egy zsidó temető a halasi kapunál, a hol azok ma is elterűlnek. Azóta az első három temetőt használja a város r. kath. lakossága, és pedig a bajait a főplébánia, a zentait a Szt.-György s a zimonyit vagy kérit a Szt.-Rókus plébánia. E három helyre temetkeznek a protestánsok is. E temetők között az ú. n. bajai temető főképen a város úri osztályának temetkező-helye, igen sok sírbolttal s mintegy tizenöt díszes sírkápolnával.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi