Irodalmi élet.
Irodalmi élet.
Városunk fiatalabb intelligencziája már az 1840-es években munkálkodott irodalmilag a Baráti körben s a fővárosi lapokba beküldött publiczisztikai dolgozatokban s ez irányban Zomborcsevics Ferencz még Kossuth Lajos elismerését is kivívta. De önálló tudományos munkával is többen léptek fel Szabadkán. Így Szárics Jenő már 1848-ban tudományos munkát adott ki itt „Lélektan az agytani rendszer nyomán” czím alatt. – Báró Rudics József Bács vármegyei főispán költői tehetségéről az 1857 és 1870-ben megjelent „Hervatag fűzér” két kötet versgyűjteménye tanúskodik. – Jámbor Pál (írói néven Hiador) jeles költő 1861 óta, a midőn Szabadkán gimnáziumi igazgatónak választották, itt adta ki több jeles művét. – Reinicz Márk volt helybeli ügyvéd „Uriel” czímű drámai költeményét adta ki Szabadkán 1868-ban. – Sziklai Soma 1880-ban Mirza Shaffy dalait, 1895-ben Gnómáit adta ki. – Milkó Izidor országos hírű tárczaíró művészi útleírásokat, társadalmi és művészettörténeti tanúlmányokat ad ki. – Molnár Gyula költeményeket s színdarabokat ír. Legújabban egy szabadkai tárgyú történeti színművét, a „Névtelen (kaponyai) hősök”-et a szabadkai színház 50 éves fennállása alkalmával 1905-ben adták elő. – Sziebenburger Károly volt gimn. tanár ötletes tárczáiban Colorádé álnév alatt kedvesen festette a szabadkai élet jellemző vonásait. „Bottyán generális” czímű tört. színművét és „Bankóprés” czímű vígjátékát is a szabadkai színházban adták először elő. – Iványi István megírta Szabadka történetét két kötetben. Ezenkívűl egész sorozatát adta ki a Bács-Bodrog vármegye történetére vonatkozó köteteinek. – Toncs Gusztáv, mint pedagógiai és irodalomtörténeti író munkálkodik. Főműve „Mikes Kelemen élete s levelei”. – Loosz István szintén kiváló irod. tört. író és esztétikus. Érdekes tanúlmányokat készít báró Kemény József regényeiről.
