Társadalmi élet.
Társadalmi élet.
Szabadka társadalmi élete csak az utóbbi években kezd kialakúlni. Az eddigi késedelem okát nem annyira az intelligenczia kevés száma, mint inkább a közszellem hiánya okozta. De ha magasabb társadalomról szólni még nem is lehet, mégis eléggé feltűnik Szabadka kultúrális haladásának törekvése, bár e korszerű haladás is még csak a látszatot elégíti ki; társadalmi intézményei s egyesületei sokszor csak külső keretükben állanak fenn.
Régebben Szabadka lakossága szórakozását és mulatságát a városház előtti téren s a piaczra nyíló űzletekben találta fel s volt eset rá, hogy szórakozásúl a piacz-téren egy szabadonbocsájtott nyúlra agarásztak, máskor az utczán kifeszített kötéllel tréfálták meg az arra menőket. Már az 1830-as években érezték a műveltebb társasélet hiányát, melyet még az 1787-ben megnyílt első kávéház s az 1830-as években megnyílt sörház sem pótolhatott. Rendes szinházi előadásokat már 1780 óta tartottak itt a gimnázium épületében, majd a „Fekete sas” czímű vendéglőben, 1854 decz. 16-án pedig az új színházépületben kezdődtek meg az előadások. Ez lett Szabadka első kultúrális intézménye. Deszkáin hazánk legkitűnőbb 204színművészei fordúltak meg, így: Egressy Gábor, Lendvay, Szentpéteri, Szerdahelyi, Bulyovszkyné, Komlóssy Ida s az országosan ünnepelt Sz. Prielle Kornélia. Itt nyerték első kiképzésöket Blaha Lujza s Hegyi Aranka is, kikből később a fővárosi színházak elsőrangú művésznői lettek. Hogy a város jelenleg is mily áldozatkészséggel viseltetik a magyar színművészet iránt, azt legjobban mutatja az, hogy évi 4120 korona szubvencziót, a színház díjtalan használatát s fűtőanyagot szolgáltat a választott színigazgatónak. Legújabban ismét tetemes befektetést tett, modern berendezéssel látván el a színházat s az eddigi gázvilágítás helyébe a villamosvilágítást hozta be. A színügyet évenként választott 21 tagú színügyi bizottság vezeti.
A város egyéb kultúrtényezői között első helyen kell megemlékezni a városi közkönyvtár és múzeum-egyesületről, mely 1892-ben alakúlt s ma már mintegy 7000 kötete van. Kellő vezetés, alkalmas helyiségek s részvét hiányában ez intézmény már évek óta el van zárva a közönség elől.
A Nemzeti Kaszinó 1840-ben nyílt meg. 1895-ben építette szép, ízléses, kényelemmel berendezett új palotáját, melyben külön értékes könyvtár is van. Kebelében alakúlt a Szabad Liceum-egyesület is, mely kéthetenkint tudományos és népies felolvasásokat tart.
Egyéb egyesületek, melyek még némi munkát fejtenek ki társadalmi téren: a Katholikus Kör, Katholikus Legényegyesület, Népkör, M.Á.V. altiszti kör, a bunyevácz Pucska Kaszina stb.
A város zenei életében az 1888-ban alakúlt „Szabadkai Dalegyesület” visz vezérszerepet. Mellette az Iparosok és Katholikus Legényegyesület dalárdái és a Szerb dalegyesület is szép eredményeket érnek el. Ujabban egy „Filharmóniai Társaság” is dicséretesen működik.
Meg kell még emlékeznünk a Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesületről, melynek ipari osztályát 1908. májusában báró Podmaniczky Endre elnöklése alatt szervezték.
A közművelődést terjeszti még a helyben megjelenő négy hírlap is, melyek annál inkább kelendők még a köznépnél is, mivel az amúgy is gyakori szenvedélyes pártélet a czikkírókat nem egyszer heves túlzásokra ragadja. Bár így a város hírlapjai majdnem kizárólag, mint pártközlönyök tartják fönn magukat, mindamellett hozzájárúlnak a társadalmi irányzatok tisztázásához is.
