Ág. ev. egyház.
Ág. ev. egyház.
Az ágostai evangélikusok a XIX. század első éveiben kezdtek Újvidékre telepedni a szomszédos tót és német falvakból. 1802-ben tettek első lépéseket hitközségi szervezkedésre. Ugyanabban az évben iskolát építettek s fiókegyházzá alakúltak, mely a járeki lelkészséghez tartozott. A gyarmat csekély; mindössze néhány családból állott. Az 1806. évi kánoni látogatás jegyzőkönyve szerint ebben az évben 70 ág. ev. vallású lélek volt Újvidéken. Az ág. evangélikus felekezet Újvidéken állandó bevándorlás útján szaporodott. A kontingenst Járek, Kiszács, Kiskér és Petrovacza szomszédos községek szolgáltatták. 1811-ben templomot is építettek és lelkészt választottak. Az 1849. évi katasztrófa az evangélikus egyháznak temérdek kárt okozott. A templomot 1852-ben közakadozásból s utóbb a Gusztáv Adolf-egyesület pénzbeli segítségével helyreállították. 1885-ben új templomot építettek. Az ág. evangélikus hitközség állandó szaporulatnak örvend. Ezt részint annak a körűlménynek kell betudnunk, hogy hívei a két legszaporább népfajhoz tartoznak, t. i. németek és tótok; részint annak, hogy a város evangélikus falvakkal van körűlvéve s azokból állandó a bevándorlás.
