Nagy küzdelmébe kerűlt Zombornak az is, míg a vármegye székvárosa lett.
217Bodrog vármegye már 1730 körűl hallgatagon Bács vármegyébe olvadt. Hosszú, bonyolúlt pörlekedések után 1791-ben törvényhozásilag is egyesűlt, s az 1802. évi VIII. törvényczikk állapította meg a törvényesen egyesűlt „Bács-Bodrog vármegye” elnevezést. A vármegyegyűléseket régen váltakozva több helyütt tartották, főleg Bácsban és Baján. A XVIII. század derekán már a vármegye közönségének töbsége Zombort óhajtotta székhelynek. 1753-ban már 500 frtért területet is vásároltak a várostól a vásártéren, egy építendő vármegyeház számára.
A kir. helytartótanács kérdezősködésére azonban Klobusiczky Ferencz, kalocsai érsek, főispán, 1758-ban épen nem hízelgő véleményt mondott a városról. Igy szólt: „Köztudomású, hogy közelebb áll az elpusztuláshoz, mint a fölvirágzáshoz… Már most hogyan lakhatnék ott hosszabb időn át a főispán? Hogyan a törvényhatósági tagok és a birtokos osztály? Ha a vármegyei tisztviselőknek csekély fizetésükből ott kell élni, a hol se fa, se víz nincs, ki lesz az a jó bolond, a ki saját kárával megyei szolgálatba fog lépni? Szóval: semmit se vonok le a városból, ha azt állítom, hogy benne a „királyi város” néven kívűl semmi sem királyi, s nemcsak a vidék városainak, de még minden középszerű kis helységnek is utána teszem.” A következmények Klobusiczky érsekre is ugyancsak ráczáfoltak.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.