A jazygok emlékei.
A jazygok emlékei.
A szarmata-jazygok emlékeit a vármegye egyes helyein felásott temetőikből és a szórványosan előfordult régiségleletek sajátosságaiból ismerjük fel. Így: a monostorszegi sírmezőn végzett ásatásokból igen becses régiségeket szerzett a vármegyei múzeum. Az ásatások során 11 sír gazdag tartalmával ismerkedtünk meg. A feltárt sírok fekvéséből kitűnt, hogy a temető soros. A sírok iránya K-Ny. Több sírban a vázakat ülve temették el.
Az első sír tartalma egy pár ezüst-fülbevaló és számos változatos alakú és színű apróbb-nagyobb üveg-, gyanta-, kő- és paszta-gyöngy s átlyukasztott farkas- és szarvasfogak. E sírból való egy kezdetleges mívű, rosszúl égetett kis agyagedényke is. A 2. sírban egy pár bronz-szíjvég volt. A 3. sírban, a fej mellett talált edénytöredéken kívül, a nyak táján kisebb-nagyobb gyöngyök, a mellen egy bronz-csatt, a könyök táján egy elefántcsont-fésű volt. A 4. sír üres. Az 5. 22sírból kerűlt elő egy pár ezüst-fülbevaló; üveg, gyanta, szurok, koráll és különféle pasztagyöngyök; két laposfejű aranytű, egy elefántcsont-fésű, egy rossz ezüstből való gyűrű és két kis ezüstcsatt a lábról. A 6. sírból csupán egy síredény cserepei kerültek elő. A 7. sírban, az öv táján volt egy nagyobb bronz-csatt, közvetetlen mellette egy elefántcsont-fésű; a mell balfelén zománczozott bronzfibulák, üveg- és nagy szurok-gyöngyök, halfark-alakú aranyozott bronz ruhadísz, csörgők, fülbevalók és gyűrű; a czombcsontok között egy orsógomb; a lábfejeknél egy kis cserépedény, apró üveggyöngyök, átlyukasztott szarvasfog, bronzdrótra fűzött csörgők, nagyobb szurok- és gyanta-gyöngyök és azok darabjai. A 8. sírban melléklet nem volt. A 9. sír tartalma 25 szem apró üveggyöngy. A 10. sírban, mely már fel volt dúlva, csak egy bronz tűcske és egy edénytöredék volt. A 11. sírból való egy csiholóvas tűzkővel, egy kis vascsatt, egy pár ezüst csatt és egy csiptetővas elrozsdásodott darabjai, egy kis pántszeggel átütött bronzlemezzel.
Gomboson, a Papszállás éjszaki árkában, sárgaföld szedése közben, Biber Mária 35 különféle szem-színű gyöngyöt talált. A fűzérben van egy tonna-alakú nagy példány, három sardonix, tíz zöld üvegpaszta, négy kék üveg, öt fehér kagylóhéj, tíz vöröses paszta és két fehér paszta.
Zentán, a „Mákos”-nak nevezett tiszaparti szőlőkben talált csontvázas sír mellett lócsontokat; az „orom”-i két sírban edényeket, egyikben pedig egy három cm. átm. arany csüngőt; a „híres sor”-iban pedig Diocletianus érmét találták.
A bácskeresztúri jazyg-sírokat 1898-ban Kuzmiák Sándor bontogatta fel. A sírmező a bácskeresztúr–liliomosi határrészen fekszik. A leletek előfordulási körülményeinek leírását nélkülözzük ugyan, de a vármegyei muzeumba beszállított szépszámú és igen becses leletekből következtethetünk a sírmező kiterjedtségére és leletekben való gazdagságára. A bronzokból a fibulák között találunk két fogaskerék-alakút, egy áttört művűt, egy félíves kengyellel bírót és különféle más alakú fibulák töredékét; egy bronz-gyűrűt, egy pár abroncsalakú karpereczet és többek töredékét; nyitott végű sodrony- és lemezkarikákat, csattot, tükörtöredéket. Legnagyobb számban a gyöngyök vannak képviselve. A füzéreken több mint 300 szem kisebb-nagyobb különféle színű és alakú szurok, üveg, kagylóhéj, sardonix, borostyán, fehér koráll és más krétás anyagú, bordázott és betétekkel díszített pasztagyöngy van együtt. A sírokban lelt két Marc Aurelius-féle érem, mint becses korhatározó tárgy, különös figyelmet érdemel.
1898-ban Németpalánkén, a község és a Borócz közötti útra eső téglaégető gödrökben, egy sírban bronz-karpereczet, agyagcsészét és bögrét találtak. A leletek a M. N. Muzeumba kerültek. Ugyanott 1902-ben szintén igen érdekes gyöngyfüzér került felszínre. A leletet Hipp Dezsőné a vármegyei muzeumnak ajándékozta. A fűzérben van egy nagy fehér, egy sardonix, két világoskék üveg, két sötétkék, hat zöld, öt sárga négyszögletű paszta, egy barnás gyanta és hat fehér; összesen 32 gyöngy-szem.
Weindl Mór, apatini nagybirtokos földjén, a Szond és Gombos közötti, ú. n. Debeljacs-pusztán, 1900-ban nyolcz sírt kutattak át. Az 1. sírban a csontváz végtagjai rendetlen helyzetben voltak. Egyszerű bronz karperecz volt mellette. A 2. sírban egy kezdetleges díszítésű, szélesszájú urnát leltek. A 3. sír gyermek sírja volt, egyszerű bronz-karpereczczel. A 4. sírban egy 78 mm. átmérőjű, 5 mm. vastag, pontokkal díszített bronz-karperecz volt. Az 5. sírban két drb 67 mm. átmérőjű egyszerű, bronzdrótból lemetszett karpereczet, egy bronz-fibulát és 150 drb. különböző színű üveg- és ékkőből való gyöngyszemet találtak. A 6. sír gazdag tartalmához járul egy üvegkorongocska. Ezt egy hasonló nagyágú bronzfedő takarja. Mind a két tárgyat egy kezdetleges művű agyagedény alatt találták, mely közvetetlenül a koponya mellett volt elhelyezve.
Ifj. Frey Imre gyűjteményéből ismeretes a „Kudela-lelet”, mely Zombor nyugati határán, a katonai kórház közelében, a Mosztonga egyik nyúlványa mellett, a Kudela Antal szőlőföldjén levő domb sírjából került felszínre. A domb területén a nagy számban előforduló csontvázak mind kelet felé fordított arczczal, É-D irányban feküsznek. Az egyik csontváz karján egy bronz-huzalból készített karperecz és egy bronz gyűrű volt. A csontváz körül még 35 gömbölyded carneol és egy vörösre égett agyag-gyöngyszem feküdt. Volt a leletben még egy durva készítményű cserépedény is. Zombor határában, a Thim-féle téglaégető területén 23még egy temetőt ismerünk, mely talán a késői jazyg-korból származik. Itt bronz-tárgyakkal vegyesen vastárgyakat is találtak. A Mérő-féle téglaégetőből való egy római utánzatú, barbár kis edény és egy fibula. Mindakettő az ifj. Frey-féle gyűjteménybe került. A fentebbiekhez csatlakozik még az a lelet, a melyet a Szemző-kerttel szemben levő téglatelepen találtak. Ebben az emberi csontvázon kívül egy vaskard, egy bronz-fibula és állítólag egy pikkelyes bronzöv is volt. A tárgyak elkallódtak.
Az Újverbászon épült kenderfonó-gyár területén, csatorna-ásás közben, egy férfi és egy nő csontvázára akadtak. A csontvázak É-D irányban, a koponyák délnek feküdtek. A női csontvázon egy primitív nyakéket, kezén ugyanolyan formájú karpereczet, a fejénél pedig egy egyszerű rugós bronz-fibulát találtak. A férfi csontváza mellett egy köpűs vaslándzsa feküdt. A csontvázak lábánál egy-egy kis bögre volt elhelyezve. Az ékszertárgyak mindegyike római ízlésre vall. E helyen már többször találtak régiségeket, közöttük egy Constantinus-féle érmet is. Az érdekes leleteket a vármegyei muzeum őrzi.
Apatinban, a „római sáncz” mellett fekvő Bekker-féle telepen számos vastárgy: kések, sarlók; a sáncz közelében levő téglagödrökben pedig bronz karpereczek, gombok, fülbevalók, fibulák, csüngő-díszek, karikák, sörényes oroszlánfejet ábrázoló lemezek, csatok, szűrő- és mécsestöredékek, bronz-lemezek és bőrmaradványok voltak. A leletek erős római befolyásra engednek következtetést. A csontvázak alig egy m. mélyen, arczczal keletnek fordítva feküdtek, a karok pedig a mellre és a medencze tájára voltak helyezve. A rendszeres ásatás során nyolcz sírt bontottak fel. Ugyanott az ú. n. „Teknősbéka-halom”-nál folytatott ásatás során feltárt sírban, egy szépalkatú koponya mellett, két bronz fülbevaló és két edényke volt.
