A Határőrvidék feloszlatásának terve.

Full text search

A Határőrvidék feloszlatásának terve.
Bács vármegye még 1718-ban kérte a Határőrvidék feloszlatását, valamint Zombor és Szabadka városoknak a vármegyébe leendő kebelezését, de eredménytelenül, noha a határőrök egész 1734-ig, mivel más dolguk nem akadt, egyre-másra folytatták rablókalandjaikat és annyi kárt s hatalmaskodást követtek el a szegény adózó népen, hogy a vármegye minduntalan kénytelen volt panaszt emelni ellenük a kanczelláriánál s a főhaditanácsnál.
A bajokat még növelte az is, hogy a szegedi és a péterváradi parancsnokok is ellenséges viszonyban állottak a vármegyével. Bács már 1713-ban panaszkodik, hogy Herberstein szegedi parancsnok a vármegyét a pallosjog gyakorlásában akadályozza. Állandó panasza az is, hogy a várparancsnokok a marhakereskedőket és más vármegyebeli adóköteleseket, a kik az adókötelezettség alól ki akarnak bújni, a határőrvidéki katonák vagy a protegáltak (védenczek) közé veszik fel, sőt a várparancsnokok e tekintetben oly önkényesen járnak el, 157hogy nem csupán a szerbeket, de magyarokat, tótokat, németeket, görögöket, néha még zsidókat is védelmük alá helyeznek.
Az udvari főhaditanács Löffelholz ezredeshez rendeletet bocsátott ki, hogy a hadbiztossal egyetértően, Bács és Bodrog vármegyék panaszait illetőleg jelentést tegyen, a határőrvidéki katonákról összeírást készítsen és a számfölöttieket a katonai helységekből utasítsa ki. De a katonai parancsnokok mindig találtak módot a sérelmek orvoslásának elodázására. Így azután a katonai helységekben a lakosság száma annyira megszaporodott, hogy a szervezés alkalmával megállapított létszámnál öt, sőt tízezerrel is nagyobb volt. Ebből alig ötödrész volt hivatásos katona; a többiek földmíveléssel, iparral és kereskedéssel foglalkoztak. Mivel pedig mindig több és több földterületre volt szükségük, a szomszéd kamarai alattvalók földjeiből foglaltak el maguknak, sőt nem egyszer erőszakkal is. (Iványi: A Tiszai Határőrvidék. 1886. évf. 138–139. lap.)
A vármegye kárát élénken tünteti fel az a lajstrom, a melyben a károsított helységeknek – többek között Pétervárad-Sáncznak, Gardinovácznak, Turának, Obrovácznak, Béregnek, Zombornak, Doroszlónak, Bukcsinovicsnak, Kupuszinának a vármegye elé terjesztett panaszait egybefoglalták és melyet a vármegye, Pétervárad-Sánczban, 1728 okt. 18-án kelt hiteles kiadványban a kamarai jószágigazgatónak, alattvalói jogainak védelmére, illetőleg a hatalmaskodások és a panaszok orvoslása czéljából kiadott. A vármegye az 1728–29. évi országgyűléshez is felterjesztette panaszait, majd az 1731 decz. 17-én Baján tartott közgyűléséből ismét panaszt emelt a helytartótanácsnál, hol régi panaszainak elősorolása mellett, azt kéri, hogy legalább Gákova, másként Bresztovácz-puszta, melyet a szegedi várparancsnok erőszakkal elfoglalt, katonai sánczczá tett és rabló siákokkal telepített be, a vármegyének ismét visszaadassék és e népség a vármegyéből kipusztíttassék. (B.-B. várm. Monogr. I. 422.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi