Hirlapok.
Hirlapok.
Az első megyei magyar lap Baján látott napvilágot „Aldunai Lapok” czím alatt, a melyet Szarvas Gábor, a híres nyelvtudós szerkesztett és később „Bajai Hirnök” czímen folytatott. 1860-ban „Bajai Közlöny” czím alatt Klamarik János, a későbbi kultuszministeri tanácsos, nagy tanügyi tekintély, szerkesztett lapot. 1866-ban „Alvidéki Lapok” czímen indult lap és a „Bácskai Hiradó”; mind a kettő csak rövid ideig. 1867-ben indult meg a „Magyar Postaközlöny”, a mely 1869-ben szűnt meg. 1872-ben a „Bács-Bodrogh”, mely szintén rövidéletű volt. 1874-ben „Baja” czím alatt tekintélyesebb lap indult meg, alapította Dömötör Zuard, ki élénk szellemmel, változatos tartalommal szerkesztette azt. A lap későbbi szerkesztői következő sorrendben váltakoztak: Erdélyi Gyula, Cserbor Ferencz, Barcs Samu dr. és Margalits Ede dr.
1878-ban keletkezett a „Bajai Közlöny”, a mely még ma is fennáll; huszonhét évig szerkesztette Erdélyi Gyula, most Boróczy Kálmán dr. ügyvéd szerkeszti. 1882-ben indult a „Bajai Figyelő” Olay Lajos későbbi országgyűlési képviselő szerkesztésében, 1884-ben a „Neven”, 1885-ben a „Baja és Vidéke”, a melyet Inczédy László szerkesztett. 1886-ban a „Bajai Hiradó”, a melynek szerkesztője Drescher Rezső ügyvéd volt. 1897-ben indult a Bajai Hirlap, a mely 1904 óta politikai (szabadelvűpárti) lap, szerkeszti Lemberger Ármin dr., a bács-bodrogmegyei irodalmi társaság alelnöke, Arany Toldijának németre fordítója.
1900-ban alapította Szirmai Vidor dr. a „Bajai Független Ujságot”, a melyet most Valentin Emil dr. szerkeszt (a függetlenségi párt lapja.) Baján az összes magyar lapokat megelőzőleg Medersitzki Ignácz nyomdatulajdonos 1857-ben „Bajaer Handels- und Gewerbe-Zeitung” czímen német lapot adott ki, a melynek Trics-Tracs czímmel élczlap-melléklete is volt, de két év múlva megszünt.
Újvidéken, mint fentebb említettük, a szerb sajtó a legrégibb és ez okból a legkifejlettebb is. Az első magyar lap itt csak 1875-ben indult meg. Ez az „Újvidék”; előbb Frankl István, utóbb Zanbauer Ágoston szerkesztette. A mikor 1908-ban Zanbauer átvette a „Határőr” szerkesztését, megszünt. 1891-ben keletkezett az „Újvidéki Hirlap”. Alapította Nemes Sándor dr. újvidéki ügyvéd. A függetlenségi párt lapja volt. Megszünt 1905-ben, a szerkesztő halálával, a mikor gróf Teleki Afréd a „Határőrt” alapította, a mely most is a függetlenségi párt lapjaként jelenik meg. Szerkesztik Pap Sándor és Zanbauer Ágost. A „Határőr”, gróf Teleki Arvéd lapvezérlete alatt, Mayer József alapította és szerkesztette 1905-től 1907-ig, 1908-ban pedig felelős szerkesztő Lusztig Nándor dr., szerkesztő Zanbauer Ágoston, 1909-ben felelős szerkesztő Pap Sándor és szerkesztőkiadóhiv. igazgató Zanbauer Ágoston. Az Újvidéki Közlöny, társadalmi lap, megjelenik 4781907 óta, politikai színezet nélkül. A „Törvényház”, kizárólag jogi hírek és hirdetmények számára kiadott helyi lap, alapította Medveczky Imre dr. 1908-ban, szerkeszti Mayer Oszkár dr.
Újvidéknek legrégibb német lapja a „Neusatzer Kreisblatt”. Alapította Fuchs Ignácz 1857-ben. 1861-ben Neusatzer Localblatt czímet vett fel és politikai lappá változott át Fuchs Ignácz szerkesztésében. 1877-ben megszűnt. 1877-ben indult meg a „Bács-Bodroger Presse”. Szerkesztője Fuchs Emil. A lap ma is politikai lapként jelenik meg. A „Neusatzer Zeitung”-ot alapította Keller István. 1887-ben Obermüller Ferencz vette át a lap szerkesztését s azon évi novemberig szerkesztette, midőn a lap megszűnt.
Szabadkán 1847-ben jelent meg az első Szabadkai Naptár. 1848-ban politikai röpívek jelentek meg „Honunk állapota” czím alatt Szép Ferencztől. 1871-ben indult meg a „Bácska”, Radics és Hoós szerkesztésében, utána a „Bácskai Hirlap” Farkas Antal szerkesztésében, a „Szabadság” Szalay László Antal szerkesztésében, a „Szabadka” 1873-tól 1875-ig és ujra 1885-től 1886-ig. 1871–1875-ig a „Bácskai Hiradó”. 1872-ben a „Havi Krónika”, 1876-ban a „Szabadkai Közlöny”, 1877-ben a „Szabadka és Vidéke”, 1881-ben a „Bácskai Ellenőr”, szerkesztette Stotzek Károly, 1888-ban a „Szabadkai Hirlap”, szerkesztették Sziklay Soma, később Buchwald Lázár, Siebenburger Károly és Lévay Simon. A „Tanügyi Lapok”-at szerkesztette 1885–1886-ig Torres Gusztáv. A „Bácskai Gazdasági Közlöny”-t szerkesztette 1879–80-ig Rácz Vilmos. A „Jogélet”, szerkesztették Piller Artur, Révész Ernő, Szilasi Fülöp, Tauszig Izsó. A „Függetlenség”, szerkesztették Mukits Simon országgyűlési képviselő és Fischer Jákó. A „Bácsmegyei Napló”, szerkesztette Csillag Károly. A „Bácsország”, szépirodalmi lap, szerkesztette Csillag Károly. „Rakéta”, élczlap, szerkesztette Lipschitz Sándor. Mindezek a lapok megszüntek.
Jelenleg Szabadkán öt napilap jelenik meg: A Bácskai Hirlap, szerkesztette előbb Csillag Károly, utóbb Braun Henrik, most Havas Emil. – Szabadkai Ujság, szerkeszti Pusztay Béla. – Bácskai Napló, szerkeszti Veréb Gyula. – Bácsmegyei Napló, szerkeszti Fenyves Ferencz. – Délmagyarország, szerkesztik: Baloghy Ernő dr. orsz. képviselő és Braun Henrik. – Hetilapok: „Közgazdaság”, szerkeszti Mahrer Sándor. „Hétfői Ujság”, (a harmincznégy évvel ezelőtt megindult Szabadkai Közlöny folytatása) szerkeszti, Szabados Sándor.
Zomborban rövid ideig állt fönn az 1865-ben megindult „Ipar” czímű szaklap. 1878 július 7-én indult meg a „Bácska”, Radics György főgimnáziumi igazgató szerkesztésében, a melyet tőle Molnár István dr. tanár vett át, utána Baloghy Ernő dr. lett a szerkesztője, míg 1905 óta Bittermann Sándor szerkesztésében jelenik meg. – 1882-ben alapította a megyei ellenzék a Zombor és Vidékét, Molnár Gyula szerkesztésében, a melyet később Alföldy Árpád dr., Donoszlovits Vilmos dr., Szilágyi Lajos dr., Csillag Károly, Jankovich Lajos, Kemény János és Oblát Károly szerkesztettek, illetőleg szerkesztenek. A lap, Molnár Gyula szerkesztésének utolsó éveiben, a „Bácskai Karczos” czímen vasárnaponként élczlap-mellékletet is hozott, különösen a szerkesztő kaczagtató humorával. Ez a melléklet a bácskai nevezetesebb férfiak arczképeit és életrajzait is hozta. – 1893–1897-ig a „Zombori Hirlap” czímű függetlenségi párti lapot szerkesztette Patay Sándor dr. – 1903–1905-ig jelent meg Donoszlovits Vilmos dr. politikai lapja, az „Uj Bácska”. – 1905 óta jelenik meg a „Bácsmegyei Függetlenség” Jovánovits József dr. szerkesztésében; a függetlenségi párt hiv. lapja. – 1904 október 1-től 1906 január 1-ig Zomborban, azóta Budapesten jelenik meg Pataj Sándor dr. politikai és társadalmi havi szemléje, az „Igazság”. – 1909 áprilisban indult meg az irodalmi társaság hivatalos lapja, az „Irodalmi Értesítő”. Szerkesztik Patai Sándor és Prokópy Imre. – Hild Jakab szerkesztésében jelent meg Zomborban a „Zomborer Zeitung” cz. német lap rövid ideig, míg Oblát Károly német lapja, a „Bácskaer Volksblatt”, húsz évi fennállás után szünt meg. „Bácskaer Bote” czím alatt 1908 végén indult meg Inhoff József szerkesztésében a gazdasági egylet német hetilapja.
Zentán 1875–80-ig jelent meg a Zentai Figyelő, 1881–82. Az „Alsó Tiszavidék”. 1882. A „Zenta” és a „Zentai Hiradó” 1883–1892-ig a „Zentai Ellenőr”. 1886. „Zentai Hirlap”. 1884-ben indúlt meg a „Zentai Közlöny”. Szerkeszti Fekete Sándor. 1900. „Összetartás”, szerkeszti Ellinger Jenő dr. (ellenzéki függetlenség lap). 1904. „Zentai Függetlenség”, szerk. Lovászy Andor dr. (kormánypárti függetlenségi.)
479Óbecsén az „Óbecse és Vidéke”, Galambos Pál dr. lapja, tizennyolczadik évfolyamában jelenik meg; legújabban az „Óbecse” cz. lapot szerkeszti Feszl György. Időközi lapok, a melyek megszüntek, voltak az „Óbecsei Hirlap”, az „Óbecsei Hirek”, az „Óbecsei Közlöny” és a „Népbarát”.
Apatinban két német lap jelenik meg: a „Bácskaer Zeitung”, szerkeszti Szavadill József és a „Bácsbodroger Zeitung”, szerkeszti Gasz Mátyás, Az Apatini Hirlap cz. magyar lap rövid élet után megszünt.
Adán az „Ada-Moholi Közlöny”, alapította Gácsér Kálmán. Tizenkilenczedik évfolyam.
Bács-Topolyán a „Bács-Topolyai Hirlap”, szerk. Fárnek Dezső dr.
Ósziváczon „Közép-Bácska” czím alatt Kovácsfy Antal szerkesztett lapot, mely öt évi fennállás után megszünt.
Palánkán Vermes Jenő dr. szerkeszt „Palánka” cz. alatt és Csernicsek Imre „Bácskai Hirek” cz. alatt helyi hetilapokat. A „Wacht” cz. német lap megszünt. Újverbászon „Verbász und Umgebung” cz. alatt ad ki Boros György lapot. Cservenkán „Süd-Bácskaer Zeitung” cz. alatt Welker Ádám szerkeszt heti lapot.
A vármegye székhelye, Zombor, hivatalnokváros. A magyarságát a honoratiorok, a kereskedők egy része és a tisztviselői kar teszik. Ez vajmi kevés arra, hogy erős kultúrális munkát fejtsen ki és éppen azért a legnagyobb elismerést érdemel az a néhány lelkes férfiú, a kik a vármegye politikai székvárosából kultúrális középpontot akart teremteni és lapok, egyesületek, körök alapításával a kultúra úttörői voltak.
A szinházépítő bizottság, a Tóth Kálmán-kör alapítói, a Schweidel-szobor tervezői és megépíttetői, a Szabad Lyceum, a Napközi Otthon, a Bács-Bodrog-megyei Irodalmi Társaság, a különféle jótékonysági és nőegyesületek, alkoholellenes körök, hírlapírói és tisztviselői testületek, sportklubok és még a pénzintézetek is, mind, akármennyinek látszanak, csaknem ugyanazon férfiak kezdeményezésének és közreműködésének köszönik fennállásukat.
A bácsmegyei nagy múltú és kifejlett szerb sajtót és időszaki irodalmat Grcsics János a következőkben ismerteti:
Bácsmegye szerblakta városai közül a legújabb időkig csakis Újvidék emelkedett a magyarországi szerbek politikai és kultúrális életének központjává. A következőkben, szakok szerint osztályozva, kronológikus sorrendben közöljük a bácsmegyei szerb sajtó és időszaki irodalom termékeit.
Az első szerb irodalmi folyóirat, a „Szerbszke Letopisi” („Szerb évkönyvek”) 1824-ben látott napvilágot. E folyóirat első füzete naptárt is tartalmazott. Kiadója volt Kauliczy Szilárd, újvidéki könyvkereskedő, szerkesztője pedig Magarásevics György, újvidéki szerb gimnáziumi tanár. E folyóiratból Kauliczy kiadásában csakis három könyv jelent meg, mert kiadását az 1826. évben alapított Szerb Maticza irodalmi társaság vette át. Magarásevics tovább is, haláláig, szerkesztette a folyóiratot, húsz kötetet. Halála után Hadzsics János, Szvétics Milos álnév alatt vette át a Szerb Maticza évkönyveinek szerkesztését és hat kötetet (21–26.) szerkesztett. Utána Sztomatovics Pál újvidéki esperes két (27. és 28.) kötetet. Majd Pávlovics Tódor, a jeles szerb hírlapíró vállalta el a szerkesztőséget és huszonhét (29–55.) kötetet szerkesztett. Pávlovics után Szubotics János dr. lett a Szerb Maticza évkönyveinek szerkesztője. Szuboticsot Ignyátovics Jakab, ezt Mladenovics Szubota, emezt Gyorgyevics János és majd Hadzsics Antal követte a szerkesztőségben. Az ő szerkesztése alatt nyolczvan kötet jelent meg. Hadzsics a szerkesztést 1896-ban Szávics Milánra, a szerb Maticza jelenlegi titkárára bízta, ki az évkönyveket egy melléje rendelt szerkesztőségi bizottsággal ma is szerkeszti. Eddigelé – 1908. év végéig – 234 kötet jelent meg.
Szépirodalmi folyóiratok és almanachok: „Bácska Vila” („Bácskai tündér”). Újvidéken alapíttatott 1841-ben. Évenként egy könyv jelent meg. Kiadója Jankovics Pál ujvidéki nyomdász, szerkesztője Jovánovics Péter, újvidéki szerb gimnáziumi tanár volt. Összesen négy könyv jelent meg (1841–1844). „Szremszki Zabaunik.” („Szerémi allmanach”). Újvidéken 1852-ben Medákovics Dániel könyvnyomtató alapította. Csak egy füzet jelent meg. – „Fruskogorka” („Fruskagorai nő”), kis almanach. Újvidéken 1854-ben alapította és szerkesztette Marsovszki Marsov Iván. Összesen egy kötet jelent meg. – „Szedmicza” („A hét”). Első száma Újvidéken 1852. évi junius havában jelent meg. Hetilap volt. 480Kiadta Medákovics Dániel. Szerkesztője legutóljára Popovics György volt. Megszűnt 1858-ban. –„Danicza” („Hajnalcsillag”). Újvidéken 1860-ban Popovics György alapította. Ő volt a lap kiadója és szerkesztője. 1860–1862-ig háromszor hónaponként jelent meg. 1863-tól egyszer hetenként. 1869-ben Fuchs Ignácz vette át a kiadást és a szerkesztést Rajkovics Györgyre bízta. Megszünt 1872-ben. „Szlovénka” („Szláv nő”). Újvidéken 1860-ban Csakra Emil alapította és szerkesztette. Összesen kilencz füzet jelent meg s még az alapítás évében megszünt. „Szloga” („Egyetértés”). Újvidéken 1862-ben Csakra Emil indította meg. Ő volt szerkesztője is. A lapból csak néhány füzet jelent meg. – „Javon” („Juharfa”). Újvidéken 1862-ben Jovanovics János alapította. Az ő szerkesztése alatt jelent meg háromszor hónaponként, 1863. évi április haváig. Akkor megszünt és 1874-ben ujra megindult. Ognyanovics Illés dr. vállalta el a szerkesztőséget. 1876-ban ismét megszünt és 1877. év kezdetével Jóczics Lukács könyvkereskedő kiadásában ismét megjelent, Ognyánovics szerkesztésében. 1890-ben Pajevics vállalta el a kiadást. 1892-ben Karamat János zimonyi könyvkereskedő adta ki egy évig, Zsivályevics Dániel belgrádi író szerkesztése alatt. 1893 novemberben megszűnt, 1889-től 1890-ig Ognyanovics mellett Grcsics János is szerkesztője volt.– „Pumik” („Utazó”). Újvidéken 1862-ben Fuchs Ignácz indította meg. Szerkesztői Natosevics György, Ignyatovics Jakab, Rajkovics György és Csakra Emil voltak. Csak hat füzet jelent meg. – „Ogledalo Szrbszko” („A szerb tükör”), nyelvtudományi és történelmi folyóirat volt. Újvidéken 1864-ben Hadzsics János-Szvétics Milos alapította. Összesen kilencz száma jelent meg. – „Maticza” („Méhkirálynő”). Újvidéken 1865. évi október havában a Szerb Maticza alapította. Havonként háromszor jelent meg Hadzsics Antal szerkesztése alatt. 1870. év június havában megszűnt. – „Omladinszka zajednicza” („A fiatal nemzedék egyesülete”). 1867-ben Belgrádban alapíttatott. 1868 és 1869-ben Újvidéken jelent meg havonként egy-egy könyv. – „Mláda Szrbadija” („A fiatal szerb nemzedék”). 1870-ben indult meg Újvidéken. Szerkesztette Hadzsics Antal. Megjelent havonként. Öszszesen kilencz füzet jelent meg. Megszűnt 1871. év végén. – „Zemlyák” („Földi”), városnak és falunak szánt néplap. Újvidéken 1870-ben Rajkovics György indította meg és 1871-ig állott fenn. – „Glász Národa” („A nép szava”). A népnek szánt oktató lap. Újvidéken 1871-ben a szerb nyomdai társulat alapította. Első évfolyam szerkesztője Popovics Pantaleon lelkész volt; 1872-ben Arszenijevics Vladan tanár, 1873-ban Popovics V. István, 1874-ben ismét Arszenijevics és 1875-ben Popovics Pantaleon szerkesztette. Megjelent hetenként egyszer. Megszűnt 1875-ben. – „Liszt za narod” („A nép lapja”). Újvidéken 1876-ban Csakra Emil alapította. Kiadásában és szerkesztése alatt megjelent hetenként egyszer. „Zavicsaj” („Szülőföld”). Újvidéken 1878-ban a „Zásztáva” politikai lap kiadóhivatala alapította. Szerkesztője Gyorgyevics Milán volt. Csak egy évig állott fenn. – „Sztrázsa” („Őrség”), szépirodalmi és tudományos folyóirat. Újvidéken 1878. évi szeptember havában Pajevics Arzén könyvnyomdász alapította. Szerkesztője Pacsis Lázár volt. Összesen hat kötet jelent meg. Megszűnt 1879-ben. „Zádruga” (Házközösség”). Újvidéken 1879-ben indult meg. Hetenként egyszer jelent meg. Szerkesztője Musiczki Bránkó volt. Ugyanazon évben meg is szűnt. „Rodolyub” („Hazafi”). Zomborban 1880-ban Deszpotovics Péter alapította és 1886-ig szerkesztette és kiadta. – „Vecsérnyacsa” („Est-hajnali csillag”). Újvidéken Rajkovics György alapította. Kiadásában és szerkesztése alatt hetenként egyszer jelent meg. – „Szrpszke Ilusztrovane Novine za zabavu, pouku, umetnoszt i knyizsevnoszt” („Szerb képes ujság”). Újvidéken Pájevics Arzén 1881-ben alapította. Szerkesztette Popovics V. István. Havonként kétszer jelent meg, összesen harminczhat szám. Megszünt 1882. év végével. – „Sztrazsilovo” (Szerémi hegy neve, melynek csúcsán Radicsevics Branko szerb hírneves költő hamvai vannak eltemetve. Radicsevics Bécsben 1853-ban halt meg, hűlt tetemeit 1883-ban ünnepélyesen hozták le Bécsből Sztrazsilovóra). Újvidéken 1885-ben Derra György dr., Jovanovics A. Milán, Milovánov István, Grcsics János és Magarásevics György gimnáziumi tanárok indították meg. A 28. számig Grcsics János szerkesztette, a 29–45. számig Szávics Milán. A 45. számmal, 1885. évi november hó elején, a lap megszünt. 1886. év kezdetén Grcsics János, Markovics Pál, karlóczai gimnáziumi tanár, Adamov P. álnév alatt, kiváló novellista társaságában, ujra megindította a lapot és szerkesztette 1888. év végéig, midőn a lap „Javorral” egyesült. 1892, év kezdetével Jóczics Lukács vállalta el a lap kiadását, Grcsics pedig ujra a „Sztrazsilovo” 481szerkesztője lett. A lap 1894. évi október hó elején megszünt. A lap hetenként egyszer jelent meg. – „Brslyan” („Borostyán”). Újvidéken, 1885-ben, Rajkovics György alapította. Szerkesztése alatt a lap havonként kétszer jelent meg. Megszűnt 1886-ban. – „Daniczcz” („Est-hajnali csillag”). Újvidéken, 1894-ben, Jóvics J. Sándor indította meg. Szerkesztette a 7. számig Belánovics Milutin, majd Jóvics István. Hetenként egyszer jelent meg. Megszünt 1894. év végével. „Nedelyne Novine” („Heti Ujság”). Újvidéken 1899-ben Pésics Sándor alapította és az ő szerkesztése alatt a lap ugyanazon év végéig hetenként egyszer jelent meg. – „Szrpszka domaja” („Szerb hajlék”). 1903-ban a rumai „Rád” nevű részvénytársaság alapította. Szerkesztették: Gyurgyevics Miklós és Miladinovics Zsárkó. Havonként kétszer jelent meg. Megszünt 1906-ban.
Politikai lapok: „Napredák” („Haladás”). Újvidéken, 1847-ben Medákovics Dániel alapította és szerkesztette. A lap előbb kétszer, később háromszor hetenként jelent meg. 1849-ben megszünt, de 1863-ban újra megindult. 1865-ben Popovics György vette át és annak mindvégig, 1869-ig, szerkesztője maradt. „Vjesztnik” („Hiradó”). 1848-ban Bogdánovics Szilárd alapította és szerkesztette. Csak néhány száma jelent meg. – „Szerbszki Dnévnik” („Szerb napló”). Újvidéken 1852-ben Medákovics Dániel alapította és első szerkesztője volt. 1859-ben a lapot Gyorgyevics Jánosnak adta át, ki azt 1864. év végéig szerkesztette. Kezdetben hetenként egyszer, később háromszor jelent meg. „Szrbobrán” („Szerbvédő”). Újvidéken, 1861-ben, Ninkovics Péter alapította. Szerkesztésében kétszer hetenként jelent meg. 1866-tól fogva pedig hetenként háromszor. Megszűnt 1867-ben. – „Zásztava” („Zászló”). Budapesten, 1866-ban Mizetics Szvetozár dr. alapította. Ő volt kiadója és szerkesztője. Budapestről 1867-ben Újvidékre került és azóta ott jelenik meg. 1867-től 1868. év végéig Pavlovics István dr. szerkesztette. 1869-ben előbb Gersics Gergely, majd ismét Miletics. 1870-től 1872-ig Váczi Popovics István szerkesztette. Midőn ez fogságba került, ismét Miletics vállalta el a szerkesztőséget. 1874-ben Váczi Popovics István a fogságból kiszabadulván, ismét a „Zásztava” szerkesztője lett és a lapot az 1875. évi 47. számáig szerkesztette. Ekkor ismét Miletics vette át a szerkesztést és ezúttal az 1876. évi 95. számig szerkesztette. Majd Gyorgyevics Milán lett szerkesztő és az maradt 1880. év végéig. 1881 elejétől 1882 végéig ismét Miletics szerkesztette. 1883. év elejével Dimitrijevics Mihály vette át a szerkesztést, ugyanazon év 137. számáig, utána ismét Miletics következett, majd Bekics Tivadar 1884. év végég. Ekkor a lap tulajdonjoga Miletics leányára, Miliczára szállott, a szerkesztés pedig Tomics Jásó kezeibe került. Tomics 1890. év kezdetén börtönre ítéltetvén, Mihajlovics Braniszláv vette át a szerkesztést, de csak egy évig. Utána Jóvics István jött, szintén csak egy évig. 1892-ben Pacsu János dr. Tomics a börtönből való kiszabadulása után ismét a lap főszerkesztője lett, 1898 óta pedig Bradvarovics Szilárd szerepel felelős szerkesztőként. A lap kezdetben hetenként kétszer, majd háromszor, azután négyszer jelent meg, jelenleg pedig naponként jelenik meg kétszer. – „Szrbszki Národ” („A szerb nép”). Újvidéken Masirevics pátriárka alapította és Grujics János dr. szerkesztette. A patriarka halála után – 1870. évi január havában – a lap tulajdonjoga is átszállott Grujicsra, ki a lapot hetenként kétszer 1891-ig adta ki. – „Národ” („Nemzet”). Újvidéken, 1870-ben, Szubotics János dr. alapította. Kiadásában és szerkesztésében a lap hetenként kétszer jelent meg 1872, év végéig. – „Nase Doba” („Korunk”). 1885-ben Újvidéken Pavlovics István dr. indította meg. Ő volt a lap tulajdonosa, kiadója és szerkesztője huszonkét éven át. A lap kétszer hetenként jelent meg. Megszünt 1906. év végével. – „Branik” („Védő bástya”). Újvidéken 1885-ben Dimitrijevics Mihály indította meg. Ő volt a tulajdonos és kiadó 1888. év végéig. Miután meggyilkolták, 1890-ben Polit Mihály dr. lett a lap tulajdonosa. 1892-ben a „Branik”-társulat kezébe került, mely később részvénytársasággá lett. A lap első szerkesztője Jokszimovics Miklós volt s az maradt 1901-ig. Utána Perics Jankó következett, ki ma is szerkesztője a lapnak, mely 1903. év végéig heténként háromszor jelent meg, 1904 óta pedig naponként jelenik meg. A felelős szerkesztő mellett Polit Mihály dr. orsz. képviselő a főszerkesztője. „Szloga” („Egyetértés”). Zomborban, 1905-ben, Bigarszki Szilárd ügyvéd alapította. Az ő szerkesztésében a lap hetenként egyszer jelenik meg. – „Nase kolo” („Körünk”). Zomborban 1907-ben Vujics Branko dr. alapította. Szerkesztésében hetenként egyszer jelenik meg. – „Illusztrovana Ratna Kronika” („Illusztrált 482háborúkrónika”). Pajevics Arzén alapította az orosz-török háború idejében. Összesen hét füzet jelent meg. 1877. évi július havában jelent meg az első és 1878. évi február havában az utolsó.
A népnek szánt ismeretterjesztő, oktató, szórakoztató folyóiratok, szaklapok és időszaki kiadások: „Ratár” („Földmívelő”). Petrovics Dömötör karlóczai gimnáziumi tanár alapította 1855-ben. Havonként kétszer, Újvidéken jelent meg. 1856-ban megszünt. – „Szelyák” („Falusi”). Újvidéken, 1862-ben, Rádics György reáliskolai tanár indította meg. Hetenként egyszer jelent meg. 1869-ben még Újvidéken találjuk. Később a szerkesztő Szerbiába elköltözvén, a lap is oda került. – „Nedélyni Liszt” („Hetilap”). Újvidéken, 1867-ben, Beogradácz János alapította. Hetenként egyszer jelent meg Fuchs Ignácz kiadásában. Rövid fennállás után megszünt, de 1879-ben ismét megindult Ignyatovics Jakab szerkesztésében. Végleg megszünt 1884-ben. – „Rádnik” („Munkás”). Újvidéken, 1871-ben, Szándics Sándor indította meg, de csak egy szám jelent meg belőle. – „Glász zanatlija” („Az iparosok szava”). Újvidéken, 1872-ben, a szerb iparegyesület alapította. A szerkesztésért előbb Alekszics Elek, majd Prodánovics Miklós felelt, de tényleges szerkesztő Szándics Sándor volt. Egy évi fennállás után megszünt. „Liszt Za Národ” („A nép lapja”). Újvidéken, 1876-ban, Csakra Emil alapította. Hetenként egyszer jelent meg. Rövid életű volt. – „Zadruga” („A családi kör”). Újvidéken, 1879-ben, Musiczki Bránkó indította meg. Hetenként egyszer jelent meg. Rövid fennállás után megszünt. – „Narodni Lecsnik” („Néporvos”). Újvidéken, 1880. év kezdetén, Batut Jovánovics Milán dr. alapította. Szerkesztésében és Pajevics Arzén kiadásában háromhavonként, füzetekben jelent meg, összesen nyolcz füzet. – „Zdrávlye” („Egészség”). Zomborban 1880-ban Batut Jovánovics Milán dr. indította meg. Szerkesztésében a lap havonként kétszer jelent meg. „Szrpszko kolo” („Szerb kör”). Újvidéken., 1881-ben, Dimitrijevics Miklós alapította 1884-ben Dimitrijevics István, majd D. Miklós özvegye volt a kiadó, a szerkesztést pedig 1885-ben Jokszimovics Miklós vállalta el. A lap 1885-ben megszünt. Az első négy évfolyamában a tényleges szerkesztő Derra György dr. volt. A lap kezdetben hetenként egyszer, majd kétszer jelent meg. – „Bácsvanin” („Bácsmegyei”). Zomborban, 1885-ben, Popovics Dömötör ügyvéd és híres szerb költő indította meg. Szerkesztésében hetenként egyszer jelent meg. 1886-tól Radulovics Szilárd szerkesztette. Később Grujics Miklós vette át a szerkesztést, de 1893-ban a szerkesztést Georgievics Szilárdnak adta át. A lap megszünt 1893-ban. „Knyige za národ” („Könyvek a nép számára”). Újvidéken, 1886-ban, a Szerb Maticza indította meg és mai nap is Konyevics Péter alapjából adja ki füzetekben, melyeknek megjelenése nincs időhöz kötve. Eddigelé 124 füzet jelent meg. „Dormátyi liszt” („Házi lap”). Zomborban 1890-ban Konyevics István tanító alapította. Ő volt a lap tulajdonosa, kiadója és szerkesztője. A lap havonta kétszer jelent meg. 1894-ben megszünt. – „Sztrázsa” („Őrség”). Újvidéken, 1893-ban, Jóvics István alapította. Szerkesztésében hetenként kétszer jelent meg. Tulajdonos és kiadóként Jóvics Sándor figurált. Megszünt 1896-ban. – „Vinogradar” („Bortermelő”). Újvidéken, 1897-ban, alapíttatott. Szerkesztője Márics János volt. Csak egy évig állott fenn, – „Národno Kolo” („Népkör”), Újvidéken, 1899-ben, egy társulat alapította. Első szerkesztője Jovánovics Milán, majd Prédics Milán volt. Megszűnt 1900-ban. – „Nas vrt” („Kertünk”). Újvidéken, 1898-ban, Jovánovics Vojin alapította. Tényleges szerkesztője Mihajlovics György volt. Összesen tizenkét szám jelent meg. – „Bastován” („Kertész”). Újvidéken, 1900-ban, Mihajlovics György alapította. Havonként kétszer jelent meg, összesen huszonnégy szám. – „Trgouvcske Novine” („Kereskedők lapja”). Újvidéken, 1902-ben, indult meg és hetenként egyszer jelent meg. Mai nap is fennáll. Első szerkesztője Popovics Milán, utána Markovics Bránkó volt, majd Miroszávlyevics P. György, később Krisztics Péter lett a szerkesztője. 1908-ban Belánovics Szvetiszláv vállalta el a szerkesztést és ma is ő szerkeszti a lapot.
Egyházi folyóiratok: „Beszeda” („Egyházi beszéd”). Újvidéken, 1868-ban alapíttatott. Első kiadója és felelős szerkesztője Monasevics András volt. 1869-ben Nikolics István vette át a szerkesztőséget. A lap havonként háromszor jelent meg. – „Glász isztine” („Az igazság szava”). Újvidéken 1884-ben indult meg. Kiadó és laptulajdonos Pajevics Arzén volt. Kezdetben Rajkovics György szerkesztette; 1885-ben pedig Petrovics Száva. Havonként kétszer jelent meg. 1890-ben megszűnt. – „Szrpszki Szion” („Szerb Zion”). Újvidéken, 1891-ben 483indult meg. A lap tulajdonosa mindvégig Brankovics György pátriárka volt, kiadója pedig 1891-ben Pajevics Arzén, szerkesztője Petrovics Száva. A lap 1895-ben Karlóczára került, hol Ruvaracz Dömötör szerkesztésében, Brankovics patriárka haláláig, hetenként egyszer jelent meg.
Tanügyi folyóiratok: „Skolszki Liszt” („Iskolai lap”). Újvidéken, 1858 végén, Rajkovics György alapította, Medákovics Dániel pedig kiadta. A lap első szerkesztője Rajkovics, főmunkatársa, majd szerkesztője Natosevics György volt. A szerkesztőség 1864-ben Budára és 1867-ben Zomborba került, hol Vukicsevics Miklós szerkesztése alatt, félbeszakításokkal, több mint harmincz éven át, havonként kétszer vagy egyszer jelent meg. 1906-ban Karlóczára került, hol Popovics György egy évig szerkesztette. Megszünt 1907-ben. – „Novi vaszpitács” („Új nevelő”). Újvidéken, 1888. év kezdetén Neskovics Dömötör indította meg. Havonként egyszer jelent meg 1907-ig. – „Skolszki Odjek” („Iskolai visszhang”). Újvidéken, 1807-ben, az újvidéki szerb néptanítók alapították. Első szerkesztője Milovánovics Kuzmán volt. 1900-ban Travany Habakuk, 1904-ben ismét Milovánovics, 1906-ban pedig Kosztics Athanász. A lap 1906-ban megszünt. „Skolzski Glasznik” („Iskolai Hiradó”). Újvidéken, 1908. év kezdetén, Mihajlovics György indította meg. Szerkeszti Popovics Gábor. A lap havonként kétszer jelenik meg.
Művészeti folyóiratok: „Pozoriste” („Színház”). Újvidéken 1871-ben, Hadzsics Antal indította meg. A szerb nemzeti színház igazgatóságának kiadásában és Hadzsics Antal szerkesztésében, 1907. évi deczember 31-éig havonként egyszer, t. i. mikor a szerb színtársulat nem időzött Újvidéken, vagy hetenként legalább négyszer az újvidéki színi idény tartama alatt, jelent meg. E folyóirattal összeköttetésben állott a „Zbornik Pozorisnith Déla” („Színművek tára”), 1872-től 1906-ig rövidebb vagy hosszabb időközökben megjelenő füzetekben, összesen 36-ban. Kezdetben a szerb nemzeti színház igazgatósága, majd Popovics M. Testvérek adta ki. – „Szerpszki Muzicski Liszt” („Szerb zenelap”). Újvidéken, 1903. év kezdetén, Bájics Izidor indította meg. Havonként egyszer jelent meg, de csak kilencz szám.
Élczlapok: „Meszecsár” („Alvajáró”). 1860-ban Mihajlovics Dömötör alapította és szerkesztette. A lap főmunkatársa Zmáj-Jovánovics volt. Összesen négy füzet jelent meg s még az alapítás évében megszünt. – „Komáracz” („A szúnyog”). Alapíttatott 1861-ben, Újvidéken. Kiadója Keszerics Dragutin, felelős szerkesztője Rajkovics György, főmunkatársa Jovánovics János volt. 1863-ban a szerkesztést Jovánovics János vállalta el, majd Popovics Sándor Zúb, azután Telecski Lázár. 1867-ben megszünt, de 1868-ban Grujics János dr. megvette a lapot, egy évig állott a lap élén. 1869-ben szünt meg. – „Domislyan” („Az elmés”). 1862-ben indult meg és 1886. év végéig állott fenn. Kezdettől végig Sztojadinovics Szvetozár szerkesztette. Havonként egyszer jelent meg. „Humoriszta” („Élczelő”). Újvidéken, 1863-ban, Rajkovics György alapította és hamarosan meg is szüntette. – „Zólya” („A darázs”). Újvidéken, 1864-ben Trumics Szilárd alapította. Megjelenése nem volt időhöz kötve. 1865-ben rnegszünt. – „Zmáj” („A sárkány”). Budapesten alapíttatott 1865-ben és ott több mint négy évig Zmáj Jovánovics János, a hírneves költő szerkesztése alatt jelent meg. 1869-ben Újvidékre került, hol Jovánovics Sándor Músa szerkesztette egy évig. 1870-ben szünt meg. A „Zmáj” kéthetenként jelent meg. – „Ren” („A torma”). Újvidéken, 1867-ben, Rajkovics György indította meg. Összesen öt szám jelent meg. – „Zsizsa” („Zsizsi”). 1871. évi november havában, Pancsován, Zmáj-Jovánovics alapította, 1872-től Újvidéken folytatta és 1873. évi január havában beszüntette. Pancsován ő maga, Újvidéken pedig Jovánovics Brankó Musa szerkesztette. – „Sztarmáli” („Az okos”). Újvidéken, 1878-ban kezdett megjelenni Pajevics Arzén kiadásában. Szerkesztője Zmáj Jovánovics János, főmunkatársa pedig Ognyánovics Illés dr. volt. Megjelent havonként kétszer. Megszünt 1889-ben. – „Salyivi Asztronom” („Tréfás csillagász”). Újvidéken, 1879-ben, a szerb nemzeti egyleti nyomda kiadásában jelent meg. Szerkesztője Maukovics Milivoj volt. A lap havonként egyszer jelent meg. Csak néhány füzet jelent meg. – „Vrács Pogagyács” („Az ötletes kuruzsló”). Zágrábban, 1896-ban, Lukin Lázics Simon alapította. Első szerkesztője Gyukics Miklós volt. Még ugyanazon évben Petrov Besevics István vette át a szerkesztést. 1904-ben, a kiadó halála után, özvegye vette át a lapot és most is ő adja ki, és ő a lap 484felelős szerkesztője, főszerkesztője pedig Petrov Besevics István. A lap 1902. év óta havonként kétszer jelenik meg Újvidéken. – „Sztarmládi” („Koránérett”). Újvidéken, 1907-ben, Krsztonosics Péter indította meg és ma is szerkeszti. A lap tulajdonosa és kiadója neje Krsztonosics Mária. Havonként kétszer jelenik meg.
Nőknek szánt gyűjtemények és folyóiratok: „Bibliotéka za zsenszki szvét” („Könyvtár a nővilág számára”). Újvidéken, 1877-ben, Popovics Testvérek alapították. Megjelenése nem volt időhöz kötve. Összesen kilencz füzete jelent meg. – „Zsenszki szvét” („Nővilág”). Újvidéken, 1886. év április havában, Varagyanin Árkád alapította. Az újvidéki szerb jótékony nőegylet közlönyeként, havonként egyszer jelenik meg.
Gyermeklapok: „Radován” Újvidéken, 1876-ban, V. Popovics István alapította és elhúnyt gyermeke nevéről Radovánnak nevezte el. Megjelent havonként egyszer. Rövid életű volt. – „Golub” („Galamb”). Zomborban, 1879-ben, Karakasevics Milivoj alapította és Blagojevics János szerkesztette huszonnyolcz éven át. 1907-től Sztojacsics Szilárd szerkeszti. Havonként egyszer jelenik meg. – „Neven” („Gyűrűvirág”). 1880-ban Zmáj Jovánovics János indította meg. Szerkesztésében és Pajevics Arzén kiadásában a lap havonként kétszer jelent meg. 1901-ben Mihajlovics György lett a lap felelős szerkesztője, de Zmáj Jovánovics, 1904-ben bekövetkezett haláláig kiadó és főszerkesztő maradt. Halála után Mihajlovics György még hét számot szerkesztett és aztán visszavonult. A kiadást és szerkesztést ekkor Milovánovics Kuzmán vállalta el, de a lap már többé nem jelent meg rendesen és 1908-ban megszünt.
A hírlapirodalom fejlődését megelőzték a társas-élet szellemi mozgalmai. Így már az 50-es évek végén és a 60-as évek elején, hangversenyek műsoraiban hazafias szavalati költeményekkel hatottak a közszellemre. Baján Kalmár József (Petőfitől „A hazáról”), majd Csupor Gyula tanárok hazafias költeményeket szavaltak; Lisznyai Kádmán és Vahot Imre Baján is tartottak felolvasásokat; Hollósi Kornélia nagy dalművésznő is ellátogatott oda ilyen hangversenyre. Allaga Blanka zongoraművészetével, Allaga Bella énekével ragadták el a közönséget. A 60-as évek elején állandó műkedvelői társulata is volt Bajának, mely Czirfusz Ferencz tanár felügyelete alatt működött; zenei előadásait, az énekrészekkel együtt, az akkor Baján időző Allaga Géza vezette, egy-egy darabba beleszőve az akkor már híresekké válni kezdő dalait. Dömötör Zuárd megrázó alakítású Zrínyije, Aba Sámuele, Zsiga czigánya, Csupor Gyula népszínműi alakjai, Fejes István csizmadiája, Allaga Blanka, Allaga Bella, Jurits Bella alakításai, feledhetetlenek voltak.
A gimnáziumi irodalomtörténeti előadások pedig előkészítői voltak az irodalmi tevékenység meghonosításának. A bajai főgimnáziumban Kalmár József tanárnak, a Petőfi volt gárdája egyik tagjának lelkes előadása az ijfúság lelkére nagy termékenyítő erővel hatott. A felső osztályok tanulóinak java műveit „Vörösmarti Album” czímű füzetbe foglalta s ily tartalmú kötetet többet adott ki. Azokban jelentek meg Augsburger (később Rónai) István jeles lírikusnak, Szulik József egyházi, Popovits Döme magyar-szerb költőnek, Beck Hugó jogtudományi írónak és több más írónak első verses és prózai művei. Itt gyújtják meg az emlékezet fáklyáját Hanák Antal, tanuló-korában elhalt, nagytehetségű költő fölött, a ki ezekben az emlékkönyvekben számos megható, elegikus versét adta ki.
A szabadkai főgimnáziumban Jámbor Pál (Hiador) hatott lelkes előadásával az ifjúságra. A szabadkai kiválóbb írói gárda az ő tanítása alól került ki.
* * *
A vármegyében született, vagy itt hosszabb ideig élő és irodalmi vagy tudományos munkásságot kifejtett egyének, továbbá kiválóbb férfiak és művészek életrajzi adatai a következők:
