Közgazdasági politika. Garamvölgyi vasút.
435Közgazdasági politika. Garamvölgyi vasút.
A vármegyéből indul az országgyűléshez Pólya József indítványára az első felirat, mely az Eszterházy-képtárnak államköltségen megvételét sürgeti.*
1869 deczember 9-én 305. sz.
Ennek az időszaknak az elején a vármegyének még nincs vasútja.
Már az 1848. évi XXX. t.-cz. elrendelte, hogy a miniszterium Budapestről a határszélekig irányitandó 6 új vaspályavonalat tervezzen. A még Széchenyi István gr. által tervezett 6 vonal között bizonynyal a garamvölgyi vasút is helyet foglalt. A legrövidebb irány, mely az országot Berlinnel összeköti, e mellett a fővárost a bányavárosok fejedelmével, a pénzverő Körmöczbányával torony-iránt kötötte volna össze.
Ez a vasútvonal ki nem épült. Az a politika, mely egyes befolyásos embernek a portáját többre becsüle egy fejlődésre alkalmas városnál, az a vasúti politika, mely Debreczent, Pécset, Maros-Vásárhelyt, Veszprémet elkerülte, megépítette a garamvölgyi vasút helyett a hatvan–ruttkai vonalat, hogy hatalmas félkörrel dokumentálja, hogy az egyenesnél a görbe jobb, rövidebb.
A ruttkai vasútvonalnak az 1872. évben történt kiépítése hozta be a gőzmozdonyt a vármegye területére, mely vasútvonal a vármegye legészakibb részét 36 km. hosszban szeli át. Ez a 36 km. azonban a közforgalom számára csakis Garam-Berzenczén és Körmöczbányán értékesíthető, mert az egész vonalszakasz a hegység derekán kerülve-fordulva csúszik tova s futásában a Garam völgyét csakis madártávlatból látja.
A vármegye tanácsterme azonban eléggé hangosan hirdeti vasútügyi politikáját és minden szerencsés eszmét megragad, melyet czéljainak előmozdítására alkalmasnak tart.
Midőn az 1867. évben a közmunka- és közlekedésügyi miniszter az országos vasúti hálózat tervezetét a vármegyéknek megküldötte, a vármegye megdöbbenéssel veszi észre, hogy a tervezetből az őt oly közelről s lényegesen érdeklő, esztergom-nána–garamvölgyi vasútvonal hiányzik. Elhatározza tehát, hogy ezen vasútvonal létesítése érdekében a tárgyalást megindítja és ily czélból megalakítja az első vasútügyi bizottságot. Ennek elnöke Konkoly-Thege Pál alispán, tagjai Botka Tivadar, Barlanghy László, Pólya József, Kelecsényi Rafael, Belcsák Károly és Simonyi Simon. A bizottságban közreműködésre az akkoron még önálló törvényhatóságot alkotó Körmöczbányát és a vármegye Gazdasági Egyesületét is felhívja.* A bizottság munkálatát a közgyűlés elfogadja és úgy a város törvényhatóságának, mint a törvényhozás tagjainak megküldi.*
1867 szeptember 9-én 130. sz.
U. o. október 9-én 138. sz.
E vasútnak a létesítése érdekében az 1869. évi október 4-én tartott közgyűlés újabb mozgalmat indít. A közgyűlés tudomást nyer arról, hogy az említett vasút műszaki felvételei és költségvetése elkészültek, a kiépítéshez szükséges 7 millió forint biztosítva van, tehát csakis a kamatbiztosítás elnyerésére van szükség. A vármegye ennek megszerzése érdekében Esztergom és Hont vármegyéket, Esztergom, Selmecz, Újbánya és Körmöczbánya városokat együttes közremunkálkodásra kéri fel s ő maga is küldöttséget nevez, mely a vármegye felterjesztését a képviselőháznak, a közmunka- és közlekedésügyi és a pénzügyminiszternek átadja.*
1869 október 4-én 273. sz. a. Kgy. hat.
Az 1870. évben a garamvölgyi vasút érdekében Konkoly-Thege Pál első alispán a márcziusi közgyűlés elé terjesztett jelentésében emel szót. – Elpanaszolja a fölötte mostoha közgazdasági helyzetet s azt mondja, hogy „egy, a Garamvölgyén Párkánynánától Jalnáig vezetendő vasút új életet önthetne a haldoklóba. Kérelemmel járultunk ez ügyben a képviselőházhoz, megyei választmányunk felkereste a közlekedési- és pénzügy-minisztereket, de fájdalom, bíztató választ sehol sem nyerheténk.” A közgyűlés felbuzdul és egy újabb vasúti bizottságnak oly meghatalmazást ad, hogy joga legyen a közgyűlés rendelkezéseit sem várva, a vasút létesítése érdekében eljárni.
