VADÁLLOMÁNY ÉS VADÁSZATI VISZONYOK.* Irta báró Révay Simon
248VADÁLLOMÁNY ÉS VADÁSZATI VISZONYOK.*
Irta báró Révay Simon
Irta báró Révay Simon
Ezt az érdekes czikket, mely báró Révay Simon tollából ered, dr. Ruffy Pál közli a „Bars vármegye gazdasági leírása” czímű munkálatában. A vármegyei monografia-bizottság kivánságára egész terjedelmében közöljük.
Bars vármegye földrajzi fekvésénél, talajviszonyainál, növényzetének tenyészete, sőt éghajlati viszonyainál fogva is, hasznos vadban a gazdag vármegyék közé sorolható.
A természetnek ezt a kedvezését elősegíti nagyrészben a birtokosság és a vadászati jog bérlőinek szakszerű és czéltudatos törekvése, a meglévő és telepített vadnemek gondozása, azok kímélése, az okszerű vadászási beosztás, a közigazgatási hatóságoknak ébersége és a vadásztörvény s az erre vonatkozó rendeletek szigorú alkalmazása.
Bars vármegye azon kevés vármegyék közé tartozik, melynek területén kisebb-nagyobb mennyiségben, kevés kivétellel, Közép-Európa összes hasznos vadnemei feltalálhatók. Vadszegénynek, az utóbbi 20–25 év óta, csupán vízivadban mondható, de ennek örvendetes oka a posványos és árterületeknek rohamos lecsapolása, vagyis a gazdasági kultura.
A vármegye északi és észak-keleti magas hegységeit majdnem kétszázezer holdra terjedő bükk-, fenyő-, tölgy- és csererdő fedi. Otthona ez a medvének, sörtevadnak, az őznek, sőt az őzek legnagyobb ellenségeinek, a hiuz- és vadmacskának is. Nem ritkán üti fel fejét itt-ott egy erdei farkas, mely a pusztításban erős versenytársa a hiuznak. Ezen dúvadak ellen azonban elkeseredett és eredményes harcz folyik.
A felsorolt vadnemek között legritkább a medve. Főleg Körmöczbánya rengetegeiben tanyázik, hol rendes gaurái (odui) vannak. Nyár végén, a gyümölcs-, főleg málnaéréskor elhagyja otthonát és dél felé vonul. Ellátogat még a nagy-ugróczi és kis-tapolcsányi lomberdőségekbe is.
Nem kevésbbé ritka a vármegye északi részeiben a szarvas, a hol még nagyon kímélik.
Körmöczbánya, Jánoshegy és Garam-Berzencze erdeiben süket- és nyírfajdok is vannak melyek az elég nagy számban előforduló császármadarakat nyugtalanítják.
A vadászati jogot ezeken a vidékeken, kevés kivétellel, maguk a tulajdonosok és az erdőségeket kezelő alkalmazottak gyakorolják.
A nehéz terepviszonyok és nagy távolságok miatt még manapság is leginkább kopókkal vadásznak, a mi a vad nyugalmának és elszaporodásának nem kis kárára van.
Délnyugat felé haladva, a klima enyhülése és a kultura növekedésével párhuzamosan emelkedik a vadállomány, vagyis a gazdasági kultura intenzivitásával a vadállomány is növekszik.
A kistapolcsányi uradalom.
A mufflon.
Kiválóbb vadászterületek.
A Garammelléki pagonyok.
A nyúl.
Fogoly és fáczán.
A vadászati viszonyok fejlesztésének közgazdasági oldala.
