A márcziusi napok hatása alatt 1848. márczius 27-én a vármegye egyik követét visszahíván, helyette Beőthy Ödönt küldte fel, de ezen a közgyülésen már ledőltek ama válaszfalak, melyek a pártokat egymástól elválasztottták, sőt a közgyűlésen már a nép is összeolvadt a nemességgel. A közelmult keserűségeit feledve, az egész vármegye egyesült erővel munkálkodott közre az 1848-iki nagy vívmányok végrehajtásában.
Az 1848. előtti vármegye közigazgatásilag egy szabad kir. városra (Debreczen) és öt járásra oszlott, az egyes járások szakaszokra, vagy aljárásokra osztattak fel. A szakaszok élén alszolgabirák és esküdtek állottak. Az öt főszolgabírói járás a következőleg alakult: 1. Váradi járás: 1 püspöki kiváltságolt város, 10 mezőváros, 11 falu, 12 puszta. 2. Érmelléki járás: 7 mezőváros, 65 falu, 7 nagyobb puszta. 3. Sárréti járás: 4 mezőváros, 43 falu, 40 puszta. 4. Szalontai járás: 3 mezőváros, 92 falu, 72 puszta. 5. Belényesi járás: 5 mezőváros, 148 falu, 4 puszta.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.