Bethlen Gábor.
Bethlen Gábor.
Báthori Gábor megöletésének hírére az erdélyi rendek Bethlen Gábort választották fejedelemmé, kivel szemben Homonnai Druget György is a fejedelemségre törekedett. Homonnai 1616. elején kezdett katonákat toborzani, sőt megnyerte magának Fekete Péter szoboszlai hajdukapitányt is, 510a ki betört Bihar vármegyébe s az ottani hajduságot Homonnai hűségére esküdteté, de Rhédey Ferencz főispán június 10 és 11-ke közt Konyárnál szétverte Fekete Péter csapatait, mire a hajduság visszatért Bethlen hűségére. A nagyszombati egyezmény különben is véget vetett Homonnai reményeinek (1617. jul. 31.) A cseh felkelés hírére Bethlen Gábor, átérezve a pillanat fontosságát, a fenyegetett vallásszabadság védelmére kardot rántott. 1619. aug. havában megindult Gyulafejérvárról, míg alvezérét Rákóczy Györgyöt, az időközben titkon felkészült hajdusággal, Kassa felé küldte, maga szept. 10-én Debreczen alá érkezett, honnan Kassa meghódolásának hírére szept. 17-én átkelt a Tiszán s bevonult Kassára. A közel három évig tartó eredményes felkelő hadjárat az 1621. év végén kötött nikolsburgi békével fejeztetett be. Bethlen második és harmadik felkelő hadjárata jelentékenyebb mozgalmat nem idézett elő a vármegyében.
Bethlen Gábor uralkodása alatt Váradra is jobb napok köszöntöttek; a fejedelem a várban fényes palotát építtetett s a várat 1618-ban újból megerősítette. Gyakran időzött Váradon, 1625. szept. 25-én Debreczen városa részére kibosátott szabadalomlevelet is Váradon irta alá. (Szücs István i. m. I. 259.) A hajdukra is nagy gondot fordított; s mig a nagyobb hajduvárosok szabadalmait és adományleveleit 1626-ban megerősítette, addig a kisebb hajduvárosokról sem feledkezett meg. 1625. szept. 22-én megerősíti a szalontai hajduk és a Toldy István között létrejött adásvevési szerződést. (Lib. Reg. 13. P. 74).
