II. József.
II. József.
II. József trónraléptével (1780) csakhamar hozzálátott merész tervének, az egységes Ausztriának megalapításához, mely első sorban Magyarország akkori közjogi, egyházi és társadalmi viszonyainak teljes átalakítását tette volna szükségessé. Szakítva a Habsburgok hagyományaival, első reformjait az egyházi téren kísérelte meg.
Az 1781. október 29-én kiadott türelmi rendelet élénk visszhangra talált a protestánsok között. Debreczen kálvinista lakossága e hír hallatára valóságos ünnepet ült.
A türelmi rendeletet a kanczellária, a főispáni szék üresedése miatt, nem közölhette azonnal a vármegyével, így az csak a Beőthy János alispán elnöklete alatt 1783. deczember 30-án Váradon tartott közgyűlésen hirdettetett ki. (Marczali: Magyar Orsz. II. József korában, II. 235).
Éppen kapóra jött a váradi reformátusoknak, a kiktől a váradi püspök közbenjárására 1783. április 10-én megtagadták a szabad vallásgyakorlat folytatását. A kihirdetett türelmi rendelet következtében a következő év első napján (1784. január 1-én) a váradi reformátusok is megtarthatták az első istenitiszteletet a Tisza-ház udvarán. II. József, noha a katholikus egyházat érintő reformok miatt a pápa személyesen közben járt nála, tovább haladt ama nagy terve megvalósításában, hogy az állam területén levő egyházi intézményeket teljesen a saját eszméi szerint alakítsa át. Még 1781. végén meghagyta a szemlélődő szerzetesrendek összeírását, melyeket csakhamar feloszlatott. Ezeknek vagyonából létesült a vallásalap, mely a lelkészkedő papság javadalmazására és új plébániák felállítására volt fordítandó. Az elrendelt egyházmegyei összeírás szerint a váradi egyházmegyében 26,010 kath. hívő találtatott, a kiknek lelki szükségleteit 43 plébános és 13 káplán látta el. II. József intézkedései következtében a plébániák száma 48-ra emelkedik. (Marczali i. m. II. k., 165. l). Az eltörölt Pálos-rend házát 1786. márcz. 20-án vette át Beőthy János kirendelt politikai biztos. Vagyon, a hivatalos kimutatás szerint, 181,566 frt 55 kr. volt. (Századok 1901. évf. 422. l.) A felosztatott szerzetesrendek házait közczélokra foglalták le, a váradi pálosok rendházát azonban az irgalmas rendiek elfogadni vonakodtak, II. József 1786-ban kelt leiratával azután egy felállítandó katonaiskola czéljaira szánta. A pálosokat követték 1787-ben a premontreiek; ők is távozni voltak kénytelenek váradi rendházukból. II. József egyházi reformjai csakhamar élénk mozgalmat idéztek elő az ó-hitüek között is. Putnik Mózes temesvári gör. keleti püspök, 1783-ban benyujtott emlékiratában, a görög-keletiek elnyomása miatt panaszkodik, 549továbbá előadja, hogy a pópákkal kilenczedet s tizedet fizettetnek s hogy velök a vármegye rosszul bánik, sőt egyet a tyúkólba zártak, (Marczali i. m. II. 266. l), egyszersmind a görög-keletiek részére templomot kér Váradon. Ez utóbbi kérése csakhamar teljesedett. 1784. november 9-én tették le a gör. keleti templom alapkövét II. József császár jelenlétében. Daczára II. József intézkedéseinek, a váradi püspök megtartotta befolyását a vármegyében. 1782-ben a vármegyei közgyűlés elhatározta a fiscalis adó kivetését az apostasia ellen. Az 1780-ban kinevezett Kolonics László püspök egyházi téren maradandó emléket hagyott hátra. Egyebek között ő építtette a bélfenyéri és tótteleki templomokat.
Az egyházi téren folyt reform-műveleteket a vármegyei nemesség eleinte közömbösen szemlélte, de csakhamar őt is felrázták a népösszeírásra és a felmérésre vonatkozó rendeletek. Az összeírás ellen a vármegye főispánjához, Ürményihez fordult közbenjárásért, hogy legalább a katonaság részvételét és a nemesi házak megszámozását háritsa el. Láthajtuk, még ez sem okozott Biharban nagyobb mozgalmat; de már a nyelvrendeletek általános ingerültséget keltettek a vármegyében.
A Tisza-ház, ahol 1784-ben az első ev. ref. isteni tiszteletet tartották. (Később Tisza Kálmán szülőháza.)
Saját felv.
