Küzdelmek a birtokok és kiváltságok visszaszerzéséért.

Full text search

Küzdelmek a birtokok és kiváltságok visszaszerzéséért.
A török hódoltság alatt világgá üldözött birtokosok utódai is előkerültek, hogy ősi birtokaikat visszafoglalják, az egyes birtokokba a hódoltság alatt az erdélyi fejedelmek idejében letelepedett családok és az erdélyi fejedelemtől kiváltságokat nyert hajduk, nem csekély aggodalommal néztek a jövő elé; mindezekhez járult, hogy a törökök kiveretése után számos nagybefolyásu férfiu nyert adományokat, még a mohácsi vész előtti vagy az erdélyi fejedelmektől másoknak adott jogok teljes figyelmen kivül hagyásával, végezetül még ott volt a fiscus, a mely szintén megkövetelte a maga részét.
543Bár a hajduságot még I. Lipót felmentette a fegyveres szolgálat és a dézsmafizetés alól, mindazáltal Erdély visszacsatolása után csupán az egyes családok részére kiállított nemeslevelek ismertettek el. Így azután a biharvármegyei 13 hajdu-helységre a kamara igényt tartván, azokat 1702-ben Eszterházy herczegnek elzálogosította.
A közbejött szabadságharcz ugyan egy időre megakasztá az ügy további folyását, de a szatmári béke után Toldy György 1715-ben a váradi káptalan előtt úgy Szalonta, mint Fekete-Bátorra nézve, majd Kis János főbiró és esküdttársai 1717-ben ismételten felemelik tiltakozó szavukat a szalontai hajduk nevében a váradi káptalan előtt, melyhez a többi helységek is csatlakoznak. Azonban hasztalan, mert Eszterházy Antal Pál herczeg 1745. április 13-án királyi adomány-levelet nyert a hajdu-helységekből alakított derecskei uradalomra (Derecske, Nagy-Szalonta, Félegyház, Sass, Kaba, Konyár, Sáránd, Bagamér, Tépe, B.-Ujfalu, Bagos, Komádi és Mike-Pércs.)
De a beiktatásnál oly heves jelenetek voltak, hogy néhol más helységben kellett azt foganatosítani.
A bihari hajduk főfészkében, Szalontán, már 1735-ban egyenetlenség támadt a hajduk és az újonnan beköltözködő jobbágylakosság között. A jobbágyság panaszára Sibrik Ádám csendbiztos, György Gáspár vármegyei esküdt 30 Montecuccoli-ezeredbeli katona kíséretében deczember 18-án megjelentek Szalontán, hol naplemente után a hajdu-családok házai lángba borultak. Hasonló sors érte 1727-ben a Keszi községbe kivándorolt 50 hajdu-családot is.
Hasztalan fordultak az egyes hajdu-családok a helytartótanácshoz orvoslásért. Az 1746, 1756, 1760 és 1762-ben kiadott leiratok a szalontai hajdukat jobbágyi elbánás alá vetették. Az eredetileg Kraszna vármegyéből származó Arany család ugyan 1778-ban a vármegye, majd 1796-ban a marosvásárhelyi királyi tábla előtt kereste igazát, de nem ért czélt. (Nagy Iván: Családt. ért., II., évf. 50. l.) Végre az Eszterházy család belátván a helyzet viszásságát, a hajdukkal a földesúri szolgáltatás mérvére nézve szerződést kötött, így ezután a hajduk által lakott helységekben a tulajdonképeni jobbágyok elkülönítve éltek a hajdu-családoktól. (Rozvány: Szalonta tört. Ballagi Alad. Osztr. Magy. Mon. II. 402. l.)
Mialatt a hajdu-vitézek ily szomorú sorsra jutottak, megkezdődött a birtok visszavételéért folytatott küzdelem az egész vonalon.
Tudjuk, hogy a váradi püspökség visszaállításával Lipót király az egyháznak az összes birtokokat visszaadta az 1552. évi állapot szerint. De ez természetesen csak papiron volt meg. A Rákoczy-kor lezajlása után, elnéptelenedett vármegyében, Belényes vidékét kivéve alig volt több 5–6 falunál, a hol emberek laktak, annál kevésbbé lehetett szó a birtokhatár megállapításáról.
A mint a vármegye területe kissé benépesült, az egyház is megkezdte régi birtokainak visszavételét. A váradi püspök 1712-ben Kölesér, Szil, Barmód, Kécz, Pata, Megyes, Andacs pusztákat, Mező-Gyán, Cséffa, Csegöd és Gyanta birtokokat, összesen mintegy 12,000 holdnyi területet, jure postlimini – elfoglalta a szalontaiaktól. A váradi káptalan 1712-ben Begécset és Szeghalom helyett cserében Csökmőt nyert a a királyi kincstártól. Gyapju puszta helyét pedig a váradi jezsuiták foglalták el, melynek felére azonban a Váradi Kis Anna-féle örökség révén Tisza László tartott igényt. A perbeidézett jezsuiták azután 1752-ben május 30-án kénytelenek voltak vele egyezségre lépni. (Komáromy id. czikke: Turul 1895, 150–51. l.)
Az udvartól kegyelt főurak új királyi adományok és az új szerezményi bizottság (Neoaquisitica Commissio) védőszárnyai alatt igyekeztek birtokokat szerezni a vármegyében. A diószegi uradalom 1727-ben királyi adomány utján Breuner leányaira szállott, de már 1728-ban Dietrichstein János Gottfried kamarai elnöké lesz. A királyi adomány-levélben felsorolt helységek közül Vámos-Pércs hajdu-lakossága azonban az 1734-ben megkísérelt beiktatás alkalmával hevesen tiltakozott. (Sillye Gábor czikke – Hajdu vm. 67. l.) Sarkadra a Rhédey család tartott igényt, majd Vizessy János füzesgyarmati lakos egy 1562-ben kelt adománylevélre támaszkodva, letelepedett a helységben, de őt a sarkadiak onnan 1729-ben rövid úton 544kitették. A Rhédeyek ellenben 1725-ben megindították a pert az új szerzeményi bizottság előtt s bár pernyeretesek lettek, az itélet végrehajtása a sarkadiak ellenkezésén hajótörést szenvedett. Mária Terézia végre 1749-ben Siklósi Andrássy Zsigmondnak adományozta Sarkadot, majd ennek megszakadása után gr. Almásy Ignácz nyert reá adományt.
Grassalkovics Antal 1729-ben 6158 frt követelése fejében Kerekegyházát, Dienest és Kakucsot veszi át, Baranyi Miklós alispán pedig 1729-ben Tamásdát kapta. Már nem voltak ily szerencsések a szalontai hajdu-nemesek, a kik a Neoaquistitica Commissio előtt ellenök megindított perben elvesztették Mező-Gyarak, Mező-Panasz, Marcziháza, Kis- és Nagy-Vásári, Bagdi és Simonkereki pusztákat (1727–36), melyeket a fiscus még 1718-ban foglalt el tőlük. (Rozvány i. m. 101. l..) A szabadalom-levelek felmutatását megtagadó kismarjai előljáróság tagjai pedig, a fiscus közbenjárására, az aradi várba hurczoltattak.
Csupán Tisza László mérkőzött meg sikerrel a királyi tábla előtt e hatalmas ellenféllel. Az 1759-ben megnyert per folytán neki járó zarándvár megyei jószágok helyett, 1766. augusztus 9-én Geszt és Mező-Gyán helységekre, továbbá Iklód, Mátéháza, Nagy- és Kis- Gyánté, Vátyon, Bogyiszlóháza, Kis-Geszt, Regécs, Kis-Radvány és Csegőd pusztákra nyert adományt.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi