Közigazgatási ügyek.

Full text search

Közigazgatási ügyek.
Míg az egyes birtokosok az egymás vagy a kincstár ellen folytatott perekkel bajlódtak, a vármegyei közigazgatás is a kezdet nehézségeivel küzdött. A vármegyének elsősorban a Debreczenbe szökött jobbágyok adtak sok dolgot, míg végre ez ügy az 1713. oktober 18-án Kállón, az érdekelt vármegyék és Debreczen városa által gróf Pálffy János és gróf Károlyi Sándor előtt kötött egyezség útján nyert elintézést. (Várm. levélt. F: XXVII. No 439.)
Békés vármegye kikerekításe már hosszabb ideig foglalkoztatta a vármegyét. E vármegye ugyanis 1699-ben egyenesen Benkovics püspök-főispán közbenjárására szakíttatott ki a katonai igazgatásból, de a közbejött események következtében a vármegye csak 1715. július 23-án tartotta első alakuló űlését Komáromi Csipkés György bihari alispán elnöklete alatt; első tisztikara a biharvármegyeiekből került ki.
Békés vármegye kikerekítése alkalmával Szeghalom, Torda, Károly és Balkány helységek visszacsatoltattak a vármegyéhez. Bihar vármegye már 1713-ban tiltakozott e helységek visszacsatolása ellen, 1716-ban még növelte az ingerültséget az a körülmény, hogy Békés vármegye Füzes-Gyarmat, Pázmány, Nagy- és Kis-Harang helységeket és pusztákat elfoglalta, mire Békés odautasította követeit, hogy ha Bihar az országgyűlésen Szeghalom visszacsatolását követelné, ők meg Dancsházát kérjék. A viszálynak különben csakhamar vége lett, mert Szeghalom és Csökmő között egy megközelíthetetlen mocsár keletkezett, mely azután a perlekedő vármegyék közt természetes határt vont. (Karácsonyi i. m. 301. l.)
Járási beosztás tekintetében a vármegye négy járásra oszlott fel, u. m.: váradira, sárrétire, érmellékire és belényesire. 1775-ben a belényesi járás két részre osztatott fel, ekként keletkezett a szalontai járás. Ez a beosztás 1849-ig állott fenn.
Az 1723 : XXX. t.-cz. által létesített kerületi táblák közül az egyik Váradon helyeztetett el. Első ülését 1724. márczius 27-én tartotta Váradon gr. Szentiványi József elnöklete alatt. Csáki Imre gróf bibornok közbenjhárására már a következő év (1725) elején Debreczenbe tétetett át.
Az 1715. és 1725. évi országgyűléseken alkotott törvények a közigazgatás terén is számos jelentékeny intézkedést tartalmaznak, de ezeknek végrehajtása teljesen a vármegyékre bizatott. A vármegye a törvény hiányos intézkedéseit helyhatósági szabályrendeletekkel pótolta. Különösen becsesek az e korból fenmaradt statutumok, már azért is, mert a vármegye beléletére vonatkozó adatok a régibb időkből nem maradtak ránk, de másfelől, mert azok számos oly czélszerű intézkedéseket tartalmaznak, melyekkel Bihar vármegye jóval megelőzte a többi törvényhatóságokat. Az 1711. évi szabályrendeletek a jobbágyok szabad költözködését szorítják meg és a dohányzási tilalom iránt intézkednek.
Az 1721-ben alkotott szabályrendelet a jogszolgáltatást tárgyazza. 545Nevezetesen a pallos-joggal felruházott földesurak bíráskodását szabályozza, megállapítja a törvénykezési határidőket, elrendeli, hogy a törvényszékek évenként 4-szer (negyedévenként) tartassanak. Kimondja végül, hogy a közhatározatoknak ellenszegülők fiscaliter üldözendők. Az 1725. évi szabályrendelet ismét a jobbágyok ügyében intézkedik. Még a török világban szokássá vált ugyanis, hogy a jobbágyok jobbágy-telkeiket eladták, vagy elzálogosították, gyakran távolabbiaknak is, miáltal a földesurak jelentékenyen megkárosultak. E szabályrendelet a jobbágybirtokoknak még ideiglenes elidegenítését is a földesúr beleegyezéséhez köti. Ugyanezen évben alkotott másik satutum a cselédek felfogadása körüli eljárást szabályozó 1715 : 101. t.-cz. végrehajtása iránt intézkedik.
Különösen becses adatokat nyújt a XVIII. századbeli vármegyei önkormányzatra nézve az 1745. április 26-án Várad-Olasziban tartott tiszti ujító ülésen alkotott szabályrendelet, melynek 61. pontja a jogszolgáltatás és a közigazgatás majdnem minden fontosabb ágára kiterjed.
Érdekes a 6. pont, mely a vármegyei közgyűlések helyét illetőleg akként intézkedik, hogy azok csupán télen tartassanak Váradon, a nyári hónapokban azonban Diószegen, Biharon vagy Kis-Marján, mely helységek a közgyűlésre érkezők lovainak elhelyezésére alkalmasak.
Láthatjuk ebből, hogy Biharban még a XVIII. század derekán is szabad ég alatt tanácskoztak a rendek. Csupán a XVIII. század vége felé tartatnak a közgyűlések állandóan Váradon. Felebbviteli törvényszékek évenként négyszer tartandók (8. pont) és pedig február 6-án, május 14-én, augusztus 21-én, november 14-én, ha azok vasárnapokra vagy ünnepekre nem esnek. A 11. és 12-ik pont utasítja az alispánt, hogy a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról a következő közgyűlésnek számoljon be. A 14. pont az 1723 : 61. t.-cz. 2. §-a értelmében, a jobbágyok és a taxalis nemesek költözködését szabályozza. Az igazságszolgáltatást érinti a 23. pont, mely a pallosjog gyakorlását illetőleg intézkedik, továbbá a 21-ik pont, mely a nem szándékos emberölésért fizetendő váltságdíj (homagium) tekintetében rendezkedik, a 3-ik pont, mely az alispánnak, a szolgabiráknak és esküdteknek megtiltja a peres ügyekben, a megállapított dijaknál magasabb összegek felszámítását, végül a 29. és 30. pont a falusi bírák bíráskodását szabályozza.
A földesurak érdekeit védi a 38. pont, mely a jobbágybirtokok eladását vagy elzálogosítását tilalmazza.
Általános érdekűek: a 39. pont, mely a súlyokat, továbbá a hossz- és az űrmértékeket szabályozza s a mértékek megvizsgálását a szolgabíróra bízza; a helytelen mértékek tulajdonosait esetről-esetre 3 frttal birságolja. A 42. pont a bitangságban talált marhákra nézve intézkedik. A 44-ik pont a ragadozó állatok (farkasok) pusztítását rendeli el. Végül az 51. pont az 1730. május 25-én, a helytartótanácstól kiadott szabályzat kiegészítésekép, a perekben eljáró tisztviselők dijait a következőleg állapítja meg:
1. Az alispán díjai:
1. bármely perbeli végzés kiállításáért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 rénes frt – kr.
2. birságiális per után külön díj nem követelhető
3. zálogváltási perben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – " " 30 "
4. minden egyes vizsgálat tartásáért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 " " – "
irnoknak irásdij . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – " "          6 "
5. a vármegyei pecsétért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 " "          – "
2. A vármegyei főjegyző díjai:
1. czímeres nemes levelek, czéhlevelek, vásárszabadalmak kihirde-
téséért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 rénes frt – kr.
2. nemesi tanúbizonyság-levélért, ha a czímer és a levél másolata is
benne foglaltatik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 " " – "
3. más nemesi tanúbizonyság-levélért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 " " – "
4. ellentmondás, vagy meghatalmazás kiállításáért . . . . . . . . . . . . . . – " " 12 "
5. a perek kiadása után ívenként (ebből 5 kr. az irnoknak jut.) . . . . . – " " 15 "
6. Nemesség-igazolás alkalmával a hátiratolásért . . . . . . . . . . . . . .. – " " 15 "
7. tiszujítószék határozatainak kiadása fejében . . . . . . . . . . . . .. . . . – " " 30 "
8. compassualis levélért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – " " 30 "
5463. Szolgabirák és esküdtek díjai:
1. perbeidéző végzések kiállítása alkalmával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 rénes frt – kr.
2. vizsgálatok alkalmával napidíj: a szolgabíráknak . . . . . . . . . . . . . . 1 " " – "
az esküdteknek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – " " 30 "
3. tanúvallomások alkalmával a szolgabirónak és az esküdteknek 1 " " 30 "
4. úriszéknél megjelent szolgabiró napidíja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 " " – "
esküdt napidíja ugyanekkor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – " " 30 "
5. perbeidéző végzések kézbesítéséért szolgabírónak helyben . . . . . . 1 "          " – "
esküdtnek helyben -. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – " " 30 "
6. ugyanazért székhelyen kívül, ha a felperes természetben szolgál-
tatja a fuvart, szolgabírónak naponként: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 " " – "
esküdteknek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – " " 30 "
7. ugyanazért, ha a szolgabíró saját fogatát használja naponként . . . . 2 " " – "
esküdteknek ugyanekkor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – " "          30 "
Ez szabályzatot az 1781. évi nov. 7-én tartott bizottsági közgyűlésben alkotott szabályrendelet 35. pontja csekély módosítással érvényben hagyta. Az országgyűlések által megszavazott adók szabályszerű kivetése czéljából a vármegye portáinak száma új megállapítást nyert. 1723-ban 160, 1724-ben 176 volt a porták száma, mely az 1720-iki összeírás adatai alapján 1729-ben 200-ra emeltetett fel. Ez a szám a XVIII. század végéig megmaradt. 1782–1792-ben 201 3/4, 1847-ben pedig 214 volt a porták száma.
A porták alapján vettetett ki az évi adó. 1751-ben például a vármegyére 116,193 frt 20 kr esett. Ebből azonban 12,710 frt 29 kr. a vármegye közigazgatás költségeire fordíttatott, mely a következőleg oszlott meg: főispán tiszteletdíja: 1500 frt, a provinciális commissariatus költségei: 430 frt 29 kr., vármegyei tisztviselők illetményei: 4300 frt, a testőrség költségeihez való hozzájárulás: 4000 frt. vármegyei szolgák ellátási költségei: 2480 frt.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi