A püspök-ladány–nagyváradi vonal.
A püspök-ladány–nagyváradi vonal.
A legutóbb nevezett vonalszakasz is, 63.2 kilométer hosszban, Püspök-Ladány és Báránd községek között, nyilt vonalon levő határároktól kezdődőleg, Bihar vármegye területén fekszik; ez volt a vármegye első vasútja.
E vonalra és egyidejüleg a szolnok–debreczeni vonalra nézve is, az osztrák kormány 1853. június havában rendelte el a nyomjelzés foganatosítását, melynek befejeztével gróf Zichy Hermann, akkori nagyváradi cs. kir. helytartó 1853-ban kelt rendelete alapján, ugyanez év deczember hó 5-én tartották meg a közigazgatási bejárást.
E vasút építésénél a cs. kir. kereskedelmi miniszterium, egyetértve a belügyi miniszteriummal, 1854. évi január 7-én kelt 32291. sz. rendeletével megengedte, hogy a földmunkák végrehajtásához a közerőt is igénybe vehetik. – Ennek következtében az egész vidék lakossága, nevezetesen: Debreczen, Kaba, Szoboszló, Bagamér, Székelyhíd, Diószeg, Szerep és Bihar-Udvari községek munkásai, igavonó marhájukkal együtt, vonultak ki a vasútépítéshez. Az 1855. év végével a földmunkálatok legnagyobb része a – cs. kir. helytartóság szorgalmazása következtében – befejezést nyert.
