Gömör-Kishont vármegye népe. Írta Komoróczy Miklós
164Gömör-Kishont vármegye népe.
Írta Komoróczy Miklós
Írta Komoróczy Miklós
A vármegyét javarészt őseredetű magyar nép és a honfoglalás idejében itt talált tótság ivadékai lakják. Németek csak a vármegye egyetlen pontján, a rozsnyói járáshoz tartozó Dobsinán találhatók. Ez a három nemzetiség, – lakóhelyét tekintve – úgy oszlik meg, hogy míg a magyarság a vármegye alsó, sík és középső dombos és kevésbé hegyes vidékeit lakja, addig a tótság a vármegyének bérczekkel borított és számos völgytől átszelt területen él. A németek szintén északon, a Szepes vármegyével határos bérczes hegyvidéken helyezkedtek el.
A vármegyének olyan járása, a melyet tisztán magyarok laknak, nincsen. Bár a tornallyai és rimaszécsi járások népét egészben véve bátorságosan mondhatjuk magyarnak, mert a teljesen elmagyarosodott és szokásaiban, viseletében is a környező magyarság bélyegét magán viselő két telepített tót község: Málé és Uraj, már erősen magyar jellegű és hova-tovább veszít tótságából. Így van ez a hajdan őseredetű tótoktól lakott Bugyikfalában, Derencsényben (rimaszécsi járás) és Süvetén (nagyrőczei járás) is, a hol a tót nép évről-évre mind erősebben magyarosodik. A többi járások népe magyar és tót. Tisztán tótok csak a garamvölgyi járás területét lakják.
A magyarság hatása.
Építkezés.
Általános jellemzés.
Családélet.
Külső jelleg.
Ruházat.
Háziipar.
Népszokások. Keresztelés.
Házasság.
Temetkezés.
Ünnepi szokások. Mulatságok.
Rozsnyói czéh-tánczvigalmak
Néphit, babona.
Népies játékok.
Mondókák, versek.
Népdalok.
Mesék.
Népköltészet.
Táncz és tánczkiszólások.
Nyelvjárás.
Tájszók.
Csucsomi nyelvjárás.
Közmondások.
Gúny- és ragadványnevek.
Rozsnyói nyelvjárás.
Tót nyelvjárás.
Dobsinai nyelvjárás.
