Kunok.
Kunok.
1. Kunok. A kunok Európában először 1061-ben tünnek fel. Árpádházi királyaink alatt a XI. és XII. században gyakran törtek be, de Salamon, majd Szent László leverte őket. II. István király alatt azonban, mint békés települők jelennek meg hazánkban; Szent László a Mátrahegység ágai közt jelölt ki számukra települőhelyet s ettől kezdve a beköltözködés III. Béla uralkodása alatt is (1104–1141) szakadatlanul tartott. E békés települők, a palóczok, e szláv hangzású nevöket mai napig megtartották. Palóczhelyek Gömörben: Kun-Taplócza, mely az 1720. év összeírásban is e néven fordul elő. Egyes adatok szerint azonban e helység Ákos nb. Kún Miklóstól (1307–1350) vette nevét. Palócz helységek még: Gesztete, Jánosi, Szent-Simon és Uraj. Pintér Sándor szerint Gömörben 1880-ban 29 községben 19,353 palócz találtatott. (Századok 1896. évf. 58. l.)
A palóczok közé bessenyők is telepedtek, kik már Anonymus korában amazokkal összeolvadtak, mert nem különbözteti meg őket egymástól. (Hunfalvi: Magyarország Ethnographiája. 360–65; – Jerney: Tört. Tár I. k.)
